Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

RESTAURÁTOR- ÉS MODELLKÉSZÍTÉSI MUNKÁK A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUMBAN - Jurinka László: Római kori vaskorsó restaurálása

Nagyméretű, lefelé enyhén szűkülő test, legömbölyített vállrész. Vékony nyakrészén kiöntőcsőrrel kiképzett peremű szájnyílás, az emelt fülön két kiálló félkör alakú, átlyukasztott rész (közülük egy töredékesen), melyekbe a felhajtható fedél tengelye illeszkedett. Magasság: 29,8 cm, alapátmérő: 14,3 cm, szájátmérő: 5 cm. Az általam restaurált késő római kori vaskancsónak a méretei: magasság: 29 cm, alapátmérő: 15 cm, szájátmérő: 5 cm. A pannónia, kisázsiai, szíriai kultúrák emlékei Aquincumtól északra sírmellékletekben található meg. Minden melléklet megalapozza azt a tényt, hogy a vasedényekkel felszerelt késő római sírok egy része szíriai, kisázsiai származású népességé lehetett. Ezt bizonyítja a 2. sz. sír textilmaradványai, amely egyiptomi jelenlétet mutat. Korábban gazdagon díszített drága fémedényeket használtak, később azonban a luxus életszínvonalat képviselő használati tárgyak egyszerűbb, olcsóbb fémtárgyakkal lettek kiegészítve. Aquincumban több sír, bronz- és vasmellékletekkel került napvilágra. A pannóniai késő római sírból származó vasedények több típust képviselnek. Vasedény típusok pannóniai késő római sírokból Az általam restaurált római vaskancsónál a megmaradt részekből arra a következtetésre jutottam, hogy az 4-es, Brigetio-i típusú lehetett. A nyakrész a kiöntőnyíllssal jó állapotban maradt, és ennek az alakja is egyértelműen bizonyítja a Brigetio-i típust. A kitöltő nyílást egy zárótető zárta le. Ezt a fül tetején elhelyezkedő új támasz és a forgáspont is bizonyítja. A vasedények (kancsó, korsó, kanna, palack) valószínűleg temetési rítusnál játszottak szerepet. Ezeket általában olaj, ill. tömjén tárolására használták. Az általam restaurált vaskorsót is kezdetben erre a célra használták, de később víz tárolására vag)' forralására is használhatták. Erre utal, hogy a korsó nagy részében szürkés lerakódást találtam. Ebből, kis darabot eltávolítottam és citromsav hatására pezsgés volt észlelhető. Ez azt bizonyítja, hogy a szürkés anyag vízkő lehet. Vasmüvesség Az ismert fémek közül a vasat kezdte el az ember a legkésőbb használni. Ennek oka az, hogy avas olvadáspontja 1539 °C fok, és ezért fejlettebb olvasztási technikát kell alkalmazni. Olvasztott formában Kr. e. 1500 évvel jelenik meg. A termésállapotú vasnak két előfordulása ismert, az egyik a meteoritvas, a másik pedig bazaltos kőzetekben, nagyon finom szemcsékben fordul elő. A meteoritvasat először szerszámok készítésére használták. A vas a legtöbb vasércben oxidok formájában van jelen, de a vasat oxidjaiból redukálni sokkal nehezebb, mint más fémeket. A vasércet kemencének kiképzett tűzhelyen hevítették, és a faszénnek részleges égése közben keletkezett szénmonoxid redukálta az ércet vassá. Ezek a vasak 0,03-0,1% szenet, 0,5-0,05% foszfort és esetleg más elemeket tartalmaznak. A faszénen kiizzított és redukált vasat kalapálással formálták meg. Ezek közül a legismertebbek: a nyújtás, zömmítés, domborítás, felhúzás.