Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

DARVASNÉ MOLNÁR ANNA: A Nemzeti Alaptanterv és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításai

lításai kötődnek, a jeles napok, ünnepkörök világa szerves része, megismertetésükkel közelebb kerülnek a gyerekek a kiállításainkban látható munkaeszközöktől a paraszti élethez. Vizuális kultúra A múzeum épületéről többször is esett szó, (202) „Minimális teljesítmény: A művészettörténet nagy stíluskorszakainak és formajegyeinek ismerete egy-egy épület, tárgy példáján keresztül. - A múzeumok gyűjteményeik meghatározott szempontok szerint válogatott anyagát kiállítások formájában tárják a látogatók elé. A kiállítások az intézmény jellegétől, gyűjtőkörétől függően is sokfélék lehetnek, eltérhetnek abban is, hogy hagyományos kiállításrendezés eszközeivel dolgoznak, vagy élnek a szemléltetés új technikai lehetőségeivel is, interaktív eszközöket is alkalmazhatnak. A kiállítás azonban így is, úgy is elsődlegesen vizuális műfaj, elemeinek térbeli elhelyezése gondolati tartalmakat, információkat közöl. A vizuális nyelv kompozíciós eljárásait - arányviszonyok, kontrasztok, ismétlés, ritmus, szimmetria, kiemelés - ennek kifejezésére alkalmazza. A rendezés művészete a vizuális nyelv olyan sokrétű, összetett alkalmazása, melynek tanulmányozása bonyolult összefüggéseket tesz érthetővé. A rendezéshez tartozik a megfelelő világítástechnika, a kép- és tárgyfeliratok összefoglaló szövegek stílusának meghatározása (202). Piktogram tervezése: érdemes tanulmányozni a múzeum épületegyüttesében, állandó és időszaki kiállításaink közti tájékozódást segítő piktogramrendszert. Az alaptantervben az 1. évfolyamtól a 10-ig megjelenő vizuális kultúra, vizuális nyelv, kifejezés, képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra részekre tagolt. Eddig többnyire a vizuális nyelvről esett szó. Az alkotás, a befogadás-megismerés és a technikák elsajátítása hármas követelmény, életkori sajátosságoknak megfelelő szinteken. A múzeumlátogatás személyes élmény, látványélmény is lehet. Az épületet díszítő szobrok, állandó kiállításainkban kiállított festmények és szobrok, iparművészeti tárgyak mellett időszaki kiállításaink egy része képzőművészeti. Minden második évben, országos mezőgazdasági témájú gyereki-ajz-kiálLítást rendezünk, melyre minden 6-14 éves általános iskolás is pályázhat, bármilyen technikájú képzőművészeti alkotással. Többet kínálnak a művészeti múzeumok. Amiért elsősorban hozzánk érdemes jönni, a magyar mezőgazdaság használati eszközeinek hasonlóan gazdag együttese máshol nem található. Egy példa: a megérett gabonát a magyar mezőgazdaságban még néhány évtizeddel ezelőtt is kézzel aratták. Ennek gabonatermesztés-történeti kiállításunkban bemutatott eszközei: az aratósarló, a kézi kasza, a marokszedő fa, a kévekötő, a kasza élesítéséhez szükséges fenőkő, fenőkőtartó, üllő, kaszakalapács. Itt állítottuk ki a gabonatermesztés kis- és középparaszti gazdaságokban használt gépeit, a cséplés-őrlés eszköztárát, a dorozsmai szélmalom kicsinyített mását és faragott tőkés kézimalmot a XLX. század első feléből, végül a kézi kenyérsütés eszközeit. Természetesen a felsorolás nem teljes, kiállításaink mindegyike a magyar tárgykultúra használati- és munkaeszközeit vonultatja fel. A pásztornemzetség maga készítette használati eszközei a tárgyi néprajz sajátos vonulatát jelentik. A múzeumpedagógia a kiállításhoz kötődik. A kiállított tárgyak előállítási módja, technikája szemléletes kiinduló pontja kézműves foglalkozásainknak. A tárlat kulttiráüs, történelmi hátteret jelent, az eszközöket használatukat megértetve mutatja be, érthetővé tesz egy életformát, kort, amelyben egy valamire való parasztember tán a kocsikeréken kívül mindent maga