Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

FARKAS GYÖNGYI: Propaganda és agitáció - Kollektivizálás Veszprém megyében (1948-1956)

zetve és egyebeket...."

22 Míg mások szerint magát az előadót vezették félre: "A Szovjetunióba kiküldött parasztküldöttséget olyan helyre engedték, ahol nem láthattak rosszat, de az egész országban rossz körülmények között élnek az emberek"

23- gondolták. Nemcsak a Szovjetunióba mentek magyar, hanem onnan is érkeztek Magyarországra szovjet parasztküldöttségek. Ezeknek a látogatásoknak a célja szintén a kolhozgazdálkodás népszerűsítése és a szovjet agrotechnikai módszerek elterjesztése volt, csak a szerepek cserélődtek fel. A magyar parasztok oda „tanulni" mentek, a szovjet kolhozparasztok ide „tanítani" jöttek.

21 Az I95O őszén Magyarországon járt kárpátaljai kolhozküldöttség tagjai Veszprém megyébe is ellátogatottak. A számukra tervezett program egyik kiemelkedő eseménye volt a kertai tsz megtekintése. Megszervezése az ismert koreográfia szerint történt. Az eseményre mozgósították a környék "dolgozó parasztságát", kb. ezer-kétezer embert, akiket lovas kocsikkal és gépkocsikkal szállítottak a helyszínre. A járás minden községéből egy-egy „küldött" érkezett és részt vettek az ajkacsingeri bányászok is. A küldöttséget a járási párttitkár fogadta, majd egyórás „kultúrműsor" következett, amelyet a helyi és egy üzemi „kultúrgárda" adott elő. A műsor után szólaltak fel a küldöttség tagjai, majd a gyűlés résztvevői tehettek fel kérdéseket. A járási pártbizottságon előtte megbeszélték "...egy-egy egyéni paraszttal, hogy mire kérjen választ..."

25

. A „küldöttek" ezután tekintették meg a kertai tsz-t. Az esti vacsorán "...Barcza Dezső egyénileg dolgozó középparaszt, községi párttitkár szólalt fel és bejelentette, hogy eddig sokat gondolkodott, hogy belépjene a termelőcsoportba, de most világosan látja a küldöttek felvilágosításai nyomán, hogy a tszcsgazdálkodásnak van csak jövője és ő maga is belép és a többi paraszttársát is felvilágosítja ezzel kapcsolatban."

26 - tudósította olvasóit a Veszprémmegyei Népújság 1950. október 11-én. A tsz-látogatások Az ún. tsz-látogatások elindításának hátterében lényegében ugyanaz az elgondolás állt, mint a Szovjetunióba utazó parasztküldöttségek esetében: egy jól működő nagyüzemi gazdaság megtekintése arra fogja ösztönözni az egyénileg gazdálkodó parasztokat, hogy belépjenek a tszekbe, a tsz-tagokat pedig arra, hogy meghonosítsák a „szocialista" üzemszervezés és agrotechnika ott tapasztalt módszereit. A két agitációs forma hasonló rendeltetését jól mutatja az MDP KV Titkárságának 1952. június 18-i határozata, amely arról döntött, hogy 1952-ben már nem kell parasztküldöttséget küldeni a Szovjetunióba, mivel „...egyes termelőszövetkezetek és állami gazdaságok... egyre inkább alkalmassá váltak arra, hogy azokban a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok a mezőgazdasági termelés nagyüzemi módszereit és a termelőszövetkezeti gazdálkodás módját tanulmányozzák." 27 Az itthoni tsz-ekbe szervezett látogatások természetesen a szovjetunióbeli tanulmányutakkal egyidejűleg is voltak. Az első években általában a megyén belül bonyolították le ezeket az egynapos „tanulmányi kirándulásokat", majd a tsz-ek számának növekedésével és a kollektivizálás kiszélesedésével már országos "vonzáskörű" tsz-ek is voltak. Az MDP KV Titkársága az 1950. évi nyári-őszi szervezési kampány előtt a megyei pártbizottságokat megyénként 10-15 tsz-nek ún. mintatéesszé fejlesztésével bízta meg.

28 A mintaté-