Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

SZABÓ LÁSZLÓ PÉTER: Kísérletek a szikes talajok megjavítására és a rajtuk való gazdálkodásra Magyarországon 1933-ig

se, javításuk módjai és gazdasági jelentősége.) Budapest. SZENTANNAY Sámuel 1928. A sziktalaj művelése és javítása. Debrecen. TESSEDIK Sámuel 1980. A tiszavidéki szikes talajok műveléséről és hasznosításáról. Ford.:PALOV József. Szarvas. (TESCIIEDIK Samuel: Über die Kultur und Benutzung der sogenannten Székes-Felder, in der Gegend der Theiss. Patriotisches Wochenblatt für Ungern, 1804. III. Bd. l-l6.p.) TESSEDIK Samuel 1938. Szarvasi nevezetességek azaz Szarvas mezőváros gazdasági krónikája. Ford. és szerk.: NÁDOR Jenő. Budapest. TOMKA Emil 1894. A Nagylaki Balaton nevű szikes medencze kulturtechnikai megjavítása Csanád-vármegyében. Budapest. TÓTH Jenő 1928. Az állami szikjavító akció. KT. TREITZ Péter 1894. Előszó, (in: HILGARD, E. W. 1894. Szikes talajok öntözése és alagcsövezése.) Budapest. TREITZ Péter 1894. Székes és szikes talajok. MSZ. TREITZ Péter 1896. Ausztráliai sőscserje. Atriplex semibaccatum. KT. TREITZ Péter 1924. A sós és szikes talajok természetrajza. Budapest. VÁNDORFI 1851. A szikes helyek telkesítéséről. GL. ZLINSZKY István 1896. Kísérletek Békés vármegyében a szikes földeken. KT. ZUCKER Ferenc 1934. A szikesek meszezésére vonatkozó állami tevékenység, (in: A magyar szikesek. szerk.: SAJÓ Elemér - TRÜMMER Árpád.) Budapest. Az Első Nemzetközi Agrogeológiai Értekezlet munkálatai. 1910. Budapest. Magyarország szikes területérnek és mészkőbányáinak térképe (vasút- és úthálózattal), szerk.: M. Kir. Földtani Intézet. 1928. Budapest. Versuche der Alkalibodenverbesserung in Ungarn bis 1933 L. P. SZABÓ Die Alkaliboden bedeuteten wichtiges Hindernis in der Entwicklung der Pflanzenproduktion in Ungarn. Am Anfang des 19- Jhs. begannen die Flußregulierung und die Entsumpfung auf der großen ungarischen Tiefebene. Infolge dessen erschienen die Alkaliboden. Die ersten erfolgreichen Verbesserungsmethoden auftraten ohne theoretische Grundlagen. Später Kulturingenieure, Geologen, Agrikulturchemiker und Landwirte arbeiteten mehrere Verbesserungstheorie und Verfahren für die Alkaliboden aus. Die Ergebnisse bewiesen nicht eindeutig, daß man diese Verfahren für die Feldwirtschaft ökonomisch verwenden konnte. Man konnte teilweise Ergebnisse mit der Veränderung der .Anbaumethode (z. B. Grünlandbewirtschaftung, Forstwirtschaft, Fischzucht) erreichen. Die zweifelhaften Ergebnisse der Feldwirtschaft und die Ausgaben verhinderteten, daß man das ganze Land betreffende Lösung auftragen konnte. Nachdem die theoretischen Grundlagen des Alkaliboden lösten sich auf, konne man mit der Unterstützung des Landwirtschaftsministeriums eine staatliche Bodenverbesserung auslösen.