Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

SZABÓ LÁSZLÓ PÉTER: Kísérletek a szikes talajok megjavítására és a rajtuk való gazdálkodásra Magyarországon 1933-ig

A szikes területek megjavításának igényéből következett, hogy valamilyen tudományos magyarázatot találjanak a szikesek keletkezésére és viselkedésére. Azonban sem a talajtan, sem a növényélettan nem állt még olyan szinten, hogy ezek a spekulatív elméletek tényleges és helyes magyarázatot adhattak volna. Természetesen ezek a tévedések nem csökkentették a gyakorlatban elért eredmények értékét. A szikesek megjavítására továbbra is ajánlották a termelésben korábban bevált ásványtrágyákat, de már vegyészeti megfontolások is alátámasztották a mész, a gipsz, az an hi arid, a márga és a fahamu alkalmazását.

18 A múlt század közepén megjelent „Mezei Gazdaság Könyve" a kor mezőgazdasági ismereteinek összegzését képviselte. Az eredeti angol művet a fordítói hármas - KORIZMICS László, BENKŐ Dániel és MORÓCZ István - jelentős mértékben megváltoztatta, a magyar viszonyokra átdolgozta és kiegészítette, úgyhogy joggal tekinthető önálló munkának. A könyv azok hazai jelentősége miatt a szikes talajokkal is foglalkozott. Szikes talajnak, hasonlóan előbbiékhez, a szódát (szénsavanyos nátront) tartalmazó talajokat nevezték. Ezek elterjedéséről és jellemzéséről a következőket írták: „illy szikes talajok a magyarországi nagy lapály közepén, Pestmegyében, Bácskában, továbbá Szeged s Debreczen vidékén és a Fertő tava körül nagy mennyiségben találtatnak. A sziksó mennyisége néha olly túlnyomó a talajban, hogy száraz időben már messziről fehéres színt mutat, mellyet a kivirágzott sziksó okoz; az illyen talaj a növények életére kártékonyán hat, azoknak életét, még mielőtt tökéletes kifejlődésre juthatnának, elölvén, mi okból az illy talajon csak apró, korán elsárguló növényeket látni. A vizet könnyen magába veszi, az eső mélyen behatván, azt annyira eláztatja, hogy mivelni sem lehet. Száraz időben igen összetartó s olly kemény lesz, hogy ekkor megint nem lehet szántani. (Ezen tulajdonok különben a talajban található agyag következményei). Fehér szinök következtében hidegek, s a levegő behatása előtt elzárvák, s bár száraz időben felszínök egészen elporlik, úgy, hogy rajtok minden kiég, mélyebbre hidegek és kemények."

19 A talaj elterjedésén és jellemzőin túl számos, a szikes talajra jellemző vadon termő növényt is felsoroltak. A talajjavítására kétféle módszert említenek: a másfajta földdel való keverést (erre a homokot tartották a legalkalmasabbnak) és az esővíz - benne az oldott sókkal - levezetését a tábláról mélyebbre szántott barázdákon keresztül.

20 II. Ahogy a mezőgazdaság többi ágában, úgy az alkalmazott talajtani kutatások elindításában is nagy szerepet vállalt a Magyar Gazdasági Egyesület. Az általuk 1857-ben meghirdetett öt pályázati téma egyike Magyarország talajtani leírását célozta meg „a mezei gazdaságot érdeklő adatok különös figyelembe vételével".

21 A másik négy, nyílt pályázattal szemben felkérték a témában jártas szakembereket az egyes megyék talajtani leírására. Békés-Csanád megye leírására SZABÓ József, Székes-Fejér megye leírására KOVÁCS Gyula kapott megbízást. SZABÓ József 186l-ben megjelent „Geológiai viszonyok és talajnemek ismertetése. Békés és Csanád megye" című munkájában a talajokat már tudományos alapon, keletkezésük szerint osztályozta. A begyűjtött talajminták fizikai vizsgálatán kívül a kémiai elemzéseket is végzett. Az így kapott eredmények szolgáltattak alapot a talajjavítási és trágyázási tanácsaihoz. A szikes talaj ismertetésénél a fent említett „Mezei Gazdaság Könyvére" hivatkozott, azzal a jelen-