Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)
ENZSÖL IMRE: A Mosonmegyei Gazdasági Egylet a dualizmus idején
tattá: részben továbbra is kísérleti célra, ingyen bocsátott vetőmagot a vállalkozó tagok rendelkezésére, részben pedig rendszeres vetőmag-közvetítésre rendelkezett be. Nagyobb mennyiségben szerzett be magokat, majd azt kedvezményes áron adta el a tag gazdáknak. Az egyesület jelentéseiből kitűnik, hogy a megye kisgazdái hajlamosak voltak arra, hogy szántóföldjeiken majdnem kizárólag gabonanövényeket termeljenek. Az egylet, hogy takarmánytermelésre buzdítsa a kisgazdákat, répa és takarmánytermelési versenyeket rendezett 1899-től azokban a községekben, ahol az egyesületnek gazdaköre vagy legalább 10 tagja volt. A répatermelési versenyben való részvétel feltétele az volt, hogy az illető gazda legalább 1 holdon termeljen takarmányrépát. A takarmánytermelési versenyre pedig az a gazda nevezhetett, aki szántóföldjének legalább 1/4 részén takarmányt termelt. Jutalomban azok a gazdák részesültek, akik földjüket a legjobban művelték és a legnagyobb holdankénti terméseredményt érték el. 46 A gazdák jutalma 2 mázsa, 20 korona értékű szuperfoszfát műtrágya volt. Az egyesület ezzel is hozzá akart járulni a talaj erőpótlás mind szélesebb körű elterjesztéséhez, a mezőgazdasági technika átalakításához e téren is. Az északi és nyugati országrész paraszti gazdaságaiban jó volt a helyzet - itt 4, ill. 5-6 évenként trágyáztak. A termésátlagokat csak a talajerő pótlásával lehetett növelni, ezért az istállótrágya mellett a századforduló után kezd jelentősebb mértékben nőni a műtrágya-felhasználás. Az 1890-es években jöttek létre az első hazai gyárak szuperfoszfát előállítására. 4 A legtöbb vidéken az első néhány mázsát ingyen kellett kiosztani, hogy a néppel megismertessék az agrokémiának ezt a termelést forradalmasító produktumát. Ebben a tevékenységben jelentős szerepet játszottak a gazdasági egyesületek. A Mosonmegyei Gazdasági Egyesület 1898-ban kezdte meg a műtrágyakiosztást. Az egyesület a téli gazdasági előadásokon ismertette műtrágya hasznos alkalmazási módjait. Az egylet 1898-ban még 100 mázsát forgalmazott 48 . Csak az 1902 és 1905 között eltelt 3 év alatt háromszorosára nőtt a műtrágya-felhasználás. Ezt követően is évente nőtt az igényelt mennyiség (az 1909- évi visszaesés oka az előző rossz mezőgazdasági év volt) olyannyira, hogy 1914-re megközelítette a 10000 mázsát. Az egyesület a közvetítés megkönnyítésére Magyaróvárott raktárát rendezett be. A növekvő igények miatt ingyenes akciókra már nem volt szükség, de kedvezményeket mindvégig biztosított az egylet tagjai számára. A tavasszal vásárolt műtrágya árának kifizetésekor pl. 5 1/2 havi hitelt adott községeknek, szövetkezeteknek és gazdaköröknek, az ősszel vásárolt műtrágyára pedig 3 havi hitelt adott. Ha a vásárló 21 napon belül fizetett, akkor 3% engedményre számíthatott. 49 Jelentős mértékben az egylet munkájának köszönhetően Mosón vármegye a műtrágyahasználat terén az ország többi megyéihez viszonyítva az elsők közé került. Csak Pozsony, Nyitra és Fejér megyék előzték meg - e négy megyében fogyasztottak katasztrális holdanként 20 kg-nál több műtrágyát. Az egylet nemcsak a termésátlagok fokozásához igyekezett hozzájárulni, hanem a termés változatosabbá tételéhez is. 1905-ben kezdődtek a lentermelési kísérletek. Magot az egyesülettől a tagok ingyen kaptak. 50 A kísérletek mutatták, hogy a Mosón megyei talaj és klíma igen alkalmas a lentermelésre - a termelt len elsőrendű minőségű. Az egyesület az értékesítési lehetőséget is biztosította: a komáromi Friedler-gyárnak adta el a termést. 1912-ben már 759 magyar holdon folyt lentermelés a megyében. 51
