Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

ENZSÖL IMRE: A Mosonmegyei Gazdasági Egylet a dualizmus idején

daság gépesítése sürgető feladat volt Magyarországon. Ebben Mosón az élenjáró megyékhez tartozott. A földművelésügyi kormányzat központi intézkedésekkel ösztönözte országszerte gép-, elsősorban aratógép, kiállítások és - versenyek rendezését. Amikor egy-egy mezőgazdasági válság átsöpört az országon, a Földművelési Minisztérium a szántóföldi termelés rentabilitásának biztosítása érdekében anyagi támogatást is nyújtott a gépesítést propagáló kiállítások, versenyek rendezéséhez.

29 A Mosonmegyei Gazdasági Egyesület Major Pál alelnök tevékenységének eredményeként először 1863-ban rendezett mezőgazdasági kiállítást.

30 Ezt követte 1869-ben a nagy sikerű, egy hétig tartó magyaróvári aratóverseny, amelyen 28, nagyrészt külföldi aratógép versenyzett. Ebben az évben még három vidéki arató gépversenyre került sor (Szolnok, Békéscsaba és Ercsi). Ezeken a versenyeken - a magyaróvárit is beleszámítva - 3000 forint értékű állami díjat osztottak ki.

31 2 angol, 2 magyar, 3 német, 1 amerikai és 1 orosz gyár vett részt a versenyen. ,,A legjelentékenyebb észak-amerikai s angolhoni czégek is azon elismeréssel vettek részt, hogy az egyike volt a két világrészben általuk látogatott legnagyobbszerű s legjobban rendezett versenyeknek."

32 Az egyesület célja is volt, hogy a gazdák minél tökéletesebb aratógépre tehessenek szert. Amerikai farmereken keresztül jutottak el Marsch gyárosig, akinek aratógépe a legjobb volt. Az egyesületetek (nem függetlenül az érdekelt gyárak reklámköltségvetésétől) különféle szerszámokat, gépeket sorsoltak ki tagjaik között. A helyi egyesület is ilyen formában értékesítette az amerikai gépet. A sorsolás 1870. július l-jén zajlott le az alispáni hivatal által ki küldött biztos jelenlétében.

33 A századforduló előtti évtizedekben a vidéki gazdasági egyletek jelentékeny részének gépterjesztő tevékenysége a gépkiállításokról mindinkább áttevődött a gépüzletbe való bekapcsolódás területére. A gazdasági egyesületek közbenjárására egyes gépgyárak hitelkedvezményeket, sőt árkedvezményt is biztosítottak. A Mosón megyei egylet különösen kedvező helyzetben volt, hiszen központja tőszomszédságában, Mosonban működött az ország egyik legjobb mezőgazdasági gépgyára, a Kühne-gyár. Egyes termékeivel, találmányaival világviszonylatban jelentős volt. Szellemi hátteréhez kapcsolódott az 1869-ben - Európában másodikként - alapított Gépkísérleti Állomás, a magyar agrár-felsőoktatás első intézete. E gyár termékeit igyekszik népszerűsíteni az egylet a gazdák körében. Kiválóak voltak a gyár sorvető gépei és ekéi. Több község - így Magyaróvár, Mosonszolnok, Levél, Szentjános, Szentpéter, Magyar-Kimle (mindegyik a Magyaróvári járás területén van) gazdái vállalkoztak gépek kipróbálására, ill. szükség esetén beszámoltak tapasztalataikról a gazdatársaknak.

34 1888-ban sikerült elérni először, hogy Kühne Edénél és Hubenay Sándornál, a másik mosoni gépgyárosnál 10, ill. 5%-kal olcsóbban vásárolhattak gépet az egylet tagjai.

35 A Kühnegyár a fizetési határidőket is a vásárló számára kedvezően állapította meg, ha az illető igazolta, hogy a gazdasági egyesület tagja. A gyár tulajdonosa 1880-tól egészen 1903-ban bekövetkezett haláláig maga is az egyesület rendes tagja, sőt 1896-ig az igazgató-választmánynak is tevékeny tagja volt. Ekkor fiát, Kühne Károlyt választották be az egyesület vezetőségébe.