Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

TAKÁTS RÓZSA: Adatok a magyar selyemhernyó-tenyésztés történetéhez. II

nősített selyem gyártását. A környező megyék termelőit a Gazdasági Lapokban közzétett felhívásában értesítette gubóbeváltási árairól: "I. osztályú: nyers - 40 pxr(=pengőkrajcár), fojtott 46 pxr; II. osztályú: nyers - 30 pxr, fojtott 36 pxr; III. osztályú: dupla, puha minőségű, de tiszta gubókért 20 pxr." (Gazdasági Lapok 1855. jan. 11.) 77. OMGE (1883) Emlékkönyv: 154. p. 78. Csak a selyemtenyésztés szempontjából nevezhetők válságosnak ezek az évek, hiszen épp ebben az időszakban erőteljes agrárkonjunktúra volt tapasztalható, egészen a '70-es évek elejéig. 79- MIKLÓS Ö. 1903: H4.p., VAIIOT 1862: 96.p. 80. SCHOBER Lm. 77,,68.,89.p. - Magyarországon 1906-ban épült a sárvári első műselyemgyár Chardonnet eljárásán alapulva. 81. FENT I. 1930: 69-p. A beváltás mértéke egy 8 iccés űrmérték lett, mely a térfogaton alapulva már kiszűrte a kevésbé vagy a jobban kiszárított gubók közötti súlykülönbséget. 82. WUKASINOVICS Antal, Verőce megye selyemtenyésztési felügyelője, a prágai gazdasági társulat és a selyemtenyésztő egylet levelező tagja. (Említett könyvének háromszori kiadását idézi SZINNYEI: Lm.) 1867. szeptemberében könyvére való előfizetési felhívásában említi, hogy "a selyemtenyésztést 30 évnél több idő óta szerencsével kezelte", s 1857-ben először kidolgozott művét a horvát helytartótanács legjobbnak elismerte, s az iskolákban és a nép között is több ezer példányban szétosztatta. (M.Mg.M. Adattár III. 9456. jelz.) 83. ÁRON EDE: nemzetgazda. Életrajzi adatokat nem, könyvének két kiadásán kívül csupán a Közlekedési viszonyok Magyarországon 1874, c. művét említi SZINNYEI: Lm. 84. GELLÉRI M. 1912: 10-23.p. 85. A hamburgi világkiállításon a borok mellett az OMGE kollektív kiállítása is sikert ért el. Tárgyaiért együttesen kis ezüstérmet nyert. (Ld. Tábla!) (Gazdasági Lapok 1863. szept. 13.) 86. ROSA 1868: 106.p. 87. GELLÉRI M. 1885: 41.

p.; PEMSELJ. 1989: 77-80.p. 88. Magyarországon az 1854/55-ös kolerának 170 ezer, az 1866/67-esnek 70 ezer, az 1872/74-esneknem teljes statisztika szerint - 189 ezer halálos áldozata volt. Ez utóbbit egyes vidékeken éhínség kísérte. (MAGYARORSZÁG története 10 kötetben; 6/2.k. 1120.p.) 89- Az Andrassovszky nővérek korábbi kiállítási díjai: Erdélyi Gazdasági Egyesület Kolozsvári Kiállítása, 1862 - dicsérő oklevél; Bécsi Gazdasági Kiállítás, 1866 - dicsérő oklevél; Marosvásárhelyi Kiállítás - bronzérem (MAGYARORSZÁG a bécsi 1873-as ... H.k. V. csop. 83. folyószám) 90. Riedler Mária, özv. tenyésztő (Csáki Gorbó, Doboka m.) korábbi kitüntetése: "Az I860, évi Erdélyi Gazdasági Kiállításon a kormány által kitűzött jutalmat (120 Ft-ot) nyerte el. (MAGYARORSZÁG a bécsi, 1873-as ... IL k. V. csop. 89. folyószám) 91. A volt katonai igazgatás alatt állott határőrvidék polgárosítása az 1870-es években zajlott le, 1873ban történt meg a bánáti szerb, román és német határőrezredek területének beolvasztása, de a horvát-szlavón határőrvidék polgárosítása egészen 1881-ig elhúzódott. (MAGYARORSZÁG története 10 kötetben. 6/2.kötet. 804.p.) Hoffmansthal cég. (MAGYARORSZÁG a bécsi, 1873-as... II. k. V. csop. 308. folyószám) 92. Pesti cégek: - Quenzer testvérek 1872-ben alapított nemez- és selyemkalapgyára; - a Berketz Istvánféle 1864-ben alapított selyem- és szőrruhagyár. Utóbbi saját találmányú szárítógéppel és egy gőz-