Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1995-1997 (Budapest, 1998)

BALÁZS GYÖRGY: Vízimalmok, szárazmalmok, szélmalmok a 18-19. században

JEGYZETEK 1. DOMONKOS (). 1974. 23. p. Még arra is ügyeltek a mesteremberek behívásánál, hogy művelhető telket ne kapjanak, nehogy elvonja őket a mesterség gyakorlásától. DOMONKOS 0. uo. 2. ACSÁDYI. 1896. Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában. Bp. 1896. Magyar Stat. Közi. új folyam, 12. köt. 3. TÓTH A.-P0IÁNY1 N. 1966. Egy tolnai táj a XVIII. században. Bp. 1966. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 6l. Series Geographica 26. idézi KÁROLYI Z. 1973. p. 256. 4. DÓKA K. 1987. p. 88. 5. A 16-17. századi gabonamalmokról, a szita malmi bevezetéséről ld. BOGDÁN I. 1967. p. 308-327. 6. Az ország lakossága 1720-1825 között közel 100%-kal növekedett, 4 millió főről 7-8 miihóra. 18-t2ben 11 millió fő a lakosság száma, ez újabb kb. 50%-os növekedést jelentett. A megnövekedett lakosság igényeit is mindenkor ki kellett elégíteni kenyérnövényekkel, malmi kapacitással. Ugyanakkor a gabonakivitel 1764-1780 között 879-000 pozsonyi mérőről 1419-000 pozsonyi mérőre emelkedett, vagyis a növekvő népességszám mellett a kivitt gabona mennyisége is jelentősen megnőtt. 7. NYITRAID. 1979. p. 25. 8. HARKAII. 1991. p. 231. Az 1817-ben épülő vízimalmot építő Sütő József az urasággal kötött szerződés szerint fogadja: hogy a malom tsak annyi vizet fogok tartani, mérték szerint, hogy azon Víz megfogásával Topolyán Határban Földekben, Rétekben kárt ne tegyek, másutt minden Kiírt kötelezek megfizetni." 110. 9. JAKUS L. 1979. p. 213-214. 10. MEZŐSI K. I943. p. 225-226. 11. Bár a BRAUDEL F. által számított állati izomerő a 18. század végén 10 millió LE-t, míg a vízierő csupán 1,5-3 millió LE-t tesz ki. nyilvánvaló, hogy az állati izomerőnek csupán egy részét, míg a vízikerekek által nyert energiát kizárólag malmok hasznosították. BRAUDEL, F. 1985. 357. p. 12. v. ö. TAKÁTS S. 1907. „Igazi magyar malomnak a 16-18. században a magyar és külföldi földmérők is a gátasmalmokat tartották. Gátas malmokat pedig a nagy folyóvizeken építeni nem igen lehetett. A Dunán és a Tiszán tehát csak hajósmalmokat alkalmaztak." p. 1 C. 13. HORVÁTH Z. 1993. p. 272 Sopronban csupán 1503-ból tudunk szélmalom létezéséről. Ez a mai Szent János-templom mellett, a Bécsi-kapu közelében állt, és ezért nevezték a kaput egykor Szélmalomkapunak (Windmühlthor)." 14. ZOLTAI L. Debrecenben 1628-ból egy akkor már pusztulásban lévő szélmalmot említ a tanácsi jegyzőkönyv. 1935. 77. p. Szintén a 17. századból közöl két adatot TAKÁTS S.: „1671. szélmalomhoz való vashorog"; „1684. búza tisztító szélmalom (talán szelelő malom? BGY). 15. BULLA B. 1962. p. 226. 16. A Kárpát-medence mérsékelt égövi éghajlata következtében számolnunk kell a folyók vízjárásának periodikusságával, vagyis a tavaszi, hóolvadás okozta magas vizekkel, gyakran árvizekkel, a nyári szárazsággal, amely főleg a kisebb patakokon lévő malmokat kárhoztatta tétlenségre, illetve az őszi esőzések magas vizeire, a téli jégzajlásra, befagyott folyóvizekre, ahol a malmok nem működhettek.