Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

FÖLDYNÉ VIRÁNY JUDIT: Lippoczy Norbert könyvgyűjteménye a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

84. Illusztráció a Crescentius-műben: az 508. sz. szöveghasáb ábrája Augusztus 30-án érkezett vissza Tarnówba. Szeptember 1 -jén kitört a háború. Katowiczből hamarosan megérkeztek hivatali autójukon apósáék és a család szeptember 4-én elhatározta, hogy Magyarországra menekül, Tállyára. A hadműveletek befejezése szeptember 17-én, Kelet-Lengyelországban, egy Dubnó melletti faluban érte őket, addig sok bombatámadást élve át. Autójukat elkobozták, ezért úgy döntöttek, visszatérnek Tarnówba lovas kocsin. November végén érték el a Bug folyót, de akkorra már lezárták a lengyel menekülők elől a hidat. 1940 januárjában illegálisan megpróbálták a befagyott Búgon a határt átlépni, de ez nem sikerült, és a szovjetek letartóztatták őket. Feleségét és négyéves kisfiát néhány nap múlva szabadon engedték, de Lippoczy Norbertet fogva tartották, és 5 évi börtönre ítélték. Dolgozott mint rajzoló, földmunkás, favágó, később mint suszter és varrómunkás is. A börtönből 1945-ben szabadult, addig nem is tudott családjáról, de nem térhetett vissza hozzájuk Tarnówba, mert magyar állampolgár volt, és a frissen kötött lengyel-szovjet konvenció ezt, nem tette lehetővé. Ettől kezdve a sarkkörön túl fekvő Komiban egy ruhagyárban dolgozott, most már mint „szabad" ember, minőségi ellenőr, majd a gyár vezetője lett.