Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

BALASSA IVÁN: A futóhomok telkesítése

A FUTÓHOMOK TELKESÍTÉSE Balassa Iván A telkesítés a mai agrártörténész vagy gyakorlati gazda számára is nehezen érthető és szívesebben használták helyette a melioráció megjelölést, illetve annak magyar megfelelőjét: talajjavítást} Ez azonban a telkesítésnek azt a fogalmát, amit a múlt század első felétől magába foglalt, nem teljes egészében fedi. A telkesítés minden valószínűség szerint nyelvújítási szó, de annak nyelvészeti feldolgozásaiba sem régebben, sem újabban nem került bele.

3 Kétségtelenül a telek szavunkból képződött, melynek jelentései között találjuk 'földterület, jószág, birtok, trágyás legelőrész, megművelt föld'. Elsősorban a két utóbbi jelentés vezetett a telkesítéshez. A telek a tel- alapszóból jött létre, mint a telik, tele, teljes. A tőhöz a -k kicsinyítőképző járult, mint pl. a farok, lélek, stb. szavak esetében. A telkesítésnek a homokkal való kapcsolódását többek között megtaláljuk a DunaTisza közén. 1842: „Kecskemét... 1810-ben fogott... homokosainak telkesítéséhez..." 5 1860: „Homoktelkesítés".

6 1861: „...fogjunk hozzá a homok buezkák telkesítéséhez....'". 1864: „A telkesítés módja...". 1867: „B. Nyáry Gyula Szerény nézeteim 'A futóhomok telkesítése' czimü ezikkre". Hasonlóképpen megtaláljuk ezt a fogalmat és kifejezést a szakkönyvekben is. BALASHÁZY János jeles munkájában ilyen fejezetcímet találunk: „A 'repülő homok' telkesítéséről". Különben a telkesítés fogalmába a homokon kívül a vadföldek, a kösziklás és terméskövekkel tele földek, a víz miatt használatlan földek, a szíkföldek, az erdős és bokros földek mezőgazdasági termelésre fogását érti, vagyis lényegében mindazt, amit a melioráció, talajjavítás fogalma takar.

10 A telkesítés későbben sem csak a homokra (futóhomokra) vonatkozott, hanem ennél sokkal szélesebb fogalomnak számított csaknem egy évszázadon keresztül. 1866ban így határozták meg: „A nagyon kötött vagy nagyon laza földeknek javítása; a futóhomoknak megkötése; a fel- vagy árvíznek lecsapolása; a vízöntöztetések; a földszintezések és térfokozások; a fáknak, bokroknak (mezei mívelés tekintetéből) irtása stb. mind a telkesítés körébe tartozó fontos gazdászati műtételek."

11 A 'talajjavítás" különböző eljárásainak összefoglaló elnevezése a 19. század végén, amikor a szakirodalomban még gyakran használták, és így találjuk a lexikonokban is: „Telkesítés (amelioratio), a talajjavításnak az a neme, mely által terméketlen területek termőképessé tétetnek v. termőterületek termőképessége tartósan fokoztatik s biztosíttatik. A telkesítés sorába tehát mocsarak s lápok lecsaplása (1. Láptelepítés), folyók és patakok szabályozása, árvíz elleni védtöltések emelése, túlnedves területek alagcsövezése, öntözhető rétek berendezése, kövek eltávolítása, egyenetlen felületek rónázása, futóhomok megkötése, erdők irtása, kopár területek befásítása, hegyoldalak terraszírozása stb. tartozik".

12