Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)
BALASSA IVÁN: A futóhomok telkesítése
két szárát a vízszintestől 70°-nyi szögben csapolással rögzítették. Az. U-alak aljára két erős deszkát helyeztek. Oldaláról jobbról is, balról is egyet. Ha bírták a lovak, bizony jól megrakták a homokhordásra ily módon átalakított homokhordó kocsi alkalmi néven emlegetett kocsit. A deszkák olykor meghajoltak. Szükség szerint a kocsi közepén harmadik pörgettyűt alkalmaztak". Amikor a kiszemelt völgybe értek, akkor az oldaldeszkát egyszerűen kihúzták és a homok magától leomlott. A fenékdeszkát is megmozgatták s így az aljáról is kihullott a homok. A lerakodás, csekély emberi erő igénybevételével, gyorsan végbement. A homok elszállításának másik jellegzetes szerszáma a homokhordó bakity, mely valamikor a századforduló táján tűnhetett fel. Előképe az a kétkerekű, egy ló vontatta kordé (kordés-digő), amit a magyar kubikosok az 1879. évi szegedi árvíz után tanultak el az itt dolgozó olasz földmunkásoktól. Nem véletlen tehát, hogy elsősorban a Szeged környéki tanyákon, településeken találkozunk vele. 5 ^ A bakity szó eredete nem tisztázott, az első szótározása 1957-ből származik, 60 további adatok sem az MTsz., sem az UMTsz. anyagában nem találhatók. A szó magyarázatát két irányba lehet keresni. Az egyik a bakszekér 'kétkerekű jármű', de ezt a magyar nyelvterület más vidékéről jegyezték fel. 1 A bak 'kocsiülés', mely ennek a teherszállító eszköznek is fontos alkatrésze volt. Az -ity képző, mintha délszláv irányba mutatna. A bakity „...kétkereű kocsi, voltaképpen kordé, amelynek a két kerék fölötti része csak egy nagyobb láda volt. A láda és az alatta lévő két kerék előtt kettős kocsirúd nyúlt ki egymástól akkora távolságra, hogy a ló éppen beleférjen. A bakittyal úgy álltak bele a kubikgödörbe, hogy alig kellett felfele dobni a homokot. Amikor megtelt, a ló elindult a kívánt helyre. Ott felhúzták a láda hátsó részét alkotó sublert, mozgatható deszkát, a homok pedig kiömlött. Ha szükség volt rá, a lovat is előreszólították 2-3 lépést, és így teljesen kiürült a bakity". 62 A homokkal alaposan megrakott bakity kettős rúdja között húzó lóra nemcsak nagy teher nehezedett, hanem amikor a súly hátra csúszott, azt valósággal felemelte. Ezért sokan a bakity kettős rúdját leszerelték és elébe két kereket szereltek. „A bakity elé régebben az ökrös szekér elejét, utóbb az igáskocsi alvázának elülső részét kapcsolták úgy, hogy a bakity rúdja és a kocsi elülső alváza a derékszöggel kapcsolódik össze. így a homokhordó bakity négykerekű járművé alakult, és ezzel a vonójószág számára biztonságosabbá vált. A bakity ládáját a bognár a rendelésnek megfelelően alakította ki, de a faragáshoz értő tanyasi ember maga is elkészítette. A hossza 110-140 cm, szélessége 80-130 cm, magassága 45-60 cm között váltakozott. Egyszerre egy fél vagy teljes köbméter homokot is el tudtak vele szállítani. A különböző homokhordó eszközökkel nem minden gazdaság rendelkezett. A bakityról és a hegyhúzóról is meg kell jegyeznünk, hogy nem volt minden tanyában. Csak a tehetősebbek rendelkeztek vele, és vagy munka ellenében adták kölcsön, vagy esetleg javításba kellett besegíteni. Használatáért olykor gabonát is kértek.
