Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

Raoul H. Francé-emlékülés - CSABA HORVÁTH: Die Freunde von Raoul Francé in Ungarn

nítómesterét tisztelte benne mindig, aki bevezette őt a természettudományos vizsgálatok titkaiba. Bíró hétéves távolléte alatt sem szakadt meg barátságuk. Ennek bizonyítékai az 1896-ból és 1897-ből fennmaradt levelek. Ezekben részletes beszámolókat találunk Francé életviszonyairól és a magyar zoológia eseményeiről, Bíró munkásságának hazai visszhangjáról, szakmai féltékenységről stb. A dokumentumok sora 1926-ban megszakad. A terjedelmes levelek ezután lecsökkennek üdvözlőlapokká, amelyekből Francé utazásainak állomásait követhetjük nyomon. R. Francé az 1920-as évek elején ismerkedett meg Lambrecht Kálmánnal (18891936). Lambrecht a későbbi világhírnevet jelentő "Handbuch der Paläoornithologie" című mű szerzője, paleontológus, a magyarországi malmok kiváló kutatója, etnográfus, újságíró, szerkesztő. Élénken foglalkoztatták a tudománypolitika aktuális kérdései. Ezzel kapcsolatban és radikális meggyőződése alapján bekapcsolódott az 1918-19-es forradalmi idők kultúrpolitikájába. A forradalom leverése után a politikailag elfogult ellenfelei kiszorították a tudományos közéletből, majd kényszernyugdíjazták. Ebben az időben élénk újságírói tevékenységet fejtett ki, már csak megélhetési okokból is. Tudományos rovatvezető volt több napilapnál, és a Dante Könyvkiadó háziszerzőjeként dolgozott. Ekkor fordította le Francé hét könyvét magyar nyelvre. Ezek voltak: A növények élete (1925); Az örök erdő (1925); Az élet könyve (1926); Kerti séták (1926); Összehasonlító biológia (1926); A lét forrása (1929); Az ember és a mindenség (1929); továbbá fordította és sajtó alá rendezte népszerűsítő cikkeit. Francé feleségével együtt, közel harmincéves távollét után, 1926 júniusában látogatott haza. Ekkor ismerkedett meg Lambrecht Kálmánnal személyesen is. Több hazai barátja kereste fel ebből az alkalomból. Ezen a találkozón alapították meg Francé Rezső és felesége, Annie Harrar hazatérésének emlékére az Objektív Filozófia Híveinek Budapesti Körét. A kör tagjai a magyar tudomány olyan jelesei voltak, mint Bíró Lajos, Vadász Elemér, Lambrecht Kálmán, Rapaics Raymund, Treitz Péter, SzabóPatay József, Soós Lajos, Moesz Gusztáv. Lambrecht újságírói és ismeretterjesztő tevékenysége során több cikkében megemlékezett Francéról, ismertetve legújabb könyveit, tudományos eredményeit. A „Műveltség könyvtára" sorozat részeként megjelent „A gondolat úttörői" c. kötetben pedig összefoglalta barátja ötvenéves munkásságát. Ismeretségükről, majd későbbi barátságukról az 1923 és 1926 közötti időszakban keletkezett levelek tanúskodnak.