Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

Raoul H. Francé-emlékülés - MEZEI OTTÓNÉ: A talajélet ápolásának lehetősége Raoul Francé idejében és a mai Magyarországon

A talajélet ápolásának lehetősége Raoul Francé idejében és a mai Magyarországon Mezei Ottóné Raoul Francé elmélyült figyelme, az a mód, ahogyan a növények morfológiájában, az élőlények egymásra hatásában mutatkozó, a jelenségen átsütő bölcsességet figyelte, megragadja az olvasót még egyszerű laikusoknak szóló írásaiban is. Francé a látottakat finom vonásokkal le is rajzolta, a mélységet keresve mikroszkóphoz, nagyítóhoz nyúlt. A szeretet, amivel vizsgálata tárgyához fordult, kimondatlanul is betölti könyveit. Ez a szakmai jelleg tette érzékelő képességét élessé és gondolkodását olyan összefüggések meglátására alkalmassá, ami kutató szellemének elevenségét mutatja. Az élettel áthatott természetben lelki elemek működését is feltételezte. Amit felfedett, azt belevitte filozófiájába, de a mezőgazdasági gyakorlatra is alkalmazni tudta. Raoul Francé korában az évszázados gazdálkodási hagyomány még élt, s ő bizonyára támaszkodott erre is, mikor az új természettudományos korszak intellektuális eszközeit alkalmazta. Mára mezőgazdaságunkban az utóbbi jelleg óriássá fejlődött, s az előző teljesen eltűnt. Kérdés, hogy mai természettudományos vizsgálati módszereink elegendőek-e az élet és a lelki jelleg összefüggéseiben működő tevékenységének elgondolására. R. Francé maga e kél entitás léiét direkte nem tapasztalta, s ezt le is írja: „Mi az élet? Mi a protoplazma? A sejt élő tartalma, amely nélkül még soha nem talállak életmegnyilvánulásokat. Eredete arra a területre esik, mely kívülesik a megismerés saját élményeinek határán." így szemléletét sejtésekre és következtetésekre építi, ami magát az életet illeti. Bár az az odaadás, amivel kutatása tárgyaihoz fordul, némileg hiányzik a természettudományos eredmények mai megfogalmazásából, sejtésekre már nem hallgatgatunk. A kutató ember konkrét tapasztalatainak kitágított területére van szükségünk. Ahogyan az a megnyitó előadásban elhangzott: az élet több, mint fizikai és kémiai jelenségek összege, sőt több, mint a sejtélet. Hozzátehetjük: a jelenségekben megnyilatkozó életet magát kell vizsgálat tárgyává tennünk. Erre kevés kutató képes. Ha mégis, akkor érdekes kutatási eredményekre jut. Ilyen kutatás eredménye pl. az a gyógynövény-preparátum rendszer, mellyel a biodinamikus gazdaságok dolgoznak. Hogy a talaj szelíd humusztartalma jó megközelítéssel jelzi a talaj termékenységét, az tudós és gyakorlati gazda számára egyaránt érthető. A humusztarlalom cl kell érje