Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

11. Nemzetközi Gazdaságtörténeti Kongresszus, 1994., Milánó (llth International Economic History Congress) - FÜLÖP ÉVA MÁRIA: Changing forms of employment at the landed-property of Benedictine Monastery of Tihany (Hungary) after the liberations of serfs (1848-1949)

belső gazdasági kapcsolataikra építve biztosították a rendi és az általuk fenntartott intézmények ellátását. Az intenzív gazdálkodás erősödését jelzi — az állattartás szerkezeti átalakulásának megfelelően — az állatokkal foglalkozóak körének változása (a lefejő-tehenészet, a sertéshizlalás megjelenése); a faragóbéresek helyét elfoglaló mesteremberek számának növekedése, a gépészek megjelenése. A vizsgált korszak utolsó periódusában, a második világháború éveiben az időszaki munkások mellett megjelentek a hónaposok is az apátsági földeken. Az állandó alkalmazottak körében, a vizsgált korszak egészét tekintve jellemző a konvenciós év letelte utáni kevés mozgás. A természetbeniekből és pénzből álló fizetség mindenkori biztosítása mellett, ennek oka a kegydíjrendszer korai kiépítése, illetve méltányos biztosítása volt. A bérek összetételét vizsgálva azonban még a két világháború utáni korszakot is a természelbeniek 70-80 százalékos túlsúlya jellemzi. Ez a gazdasági fejlődés megtorpanását, tradicionális elemeinek továbbélését mutatja.