Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

FÖLDYNÉ VIRÁNY JUDIT: Lippoczy Norbert könyvgyűjteménye a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

is meglevő, hasonló témájú munkájának — mintegy kiegészítője. Van azonkívül, részben a századfordulóról származó, bor- és menükártyagyűjtemény, és számos ismert és kevésbé ismert művésztől származó bor-szőlő témájú grafika. Engedtessék meg, hogy néhány általam különösen figyelemreméltónak tartott munkát részletesebben is ismertessek. A szerző nélküli, 121 lapos, 1847-ben Gratz (sic) megjelent könyvecske tartalmát is eláruló hosszú címe a következő: Der Wein am Stocke, in der Butte, in der Presse, am Keller und auf der Tafel, oder die Kunst einen guten Weinmost und Wein zu bereiten, zu behandeln und zu veredeln. Ein Hülfsbuch und Rathgeber für Alle, die Wein lieben und trinken; besonders für Weinhändler, Wirthe und Kellermeister, nebst Recepten vom berühmtesten Weinkünstler Theophr. Paracelsus Oenologus. = A szőlő tőkén, puttonyban, prés alatt, a pincében és az asztalon, avagy annak művészete, miként kell jó mustot, és bort készíteni, hogyan kell kezelni és nemesíteni. Segéd- és tanácsadó könyv mindazok számára, akik a bort szeretik és isszák, kiváltképpen borkereskedők, kocsmárosok és pincemesterek részére, továbbá egynémely recept a leghíresebb bortudóstól (a borok leghíresebb szakértőjétől, vagy: a borok legnevesebb ismerőjétől) Theophr. Paracelsus Oenologustól. — Paracelsus 28 „receptje" a könyvecske 16 lapnyi függeléke. Közöttük ilyenek vannak: módszer annak megállapítására van-e víz a mustban vagy a borban, hogyan kell a borból a vizet kivonni, a bor hordószagának megszüntetése, ha a must nem akar forrni, ha túlforr a must, édes bor készítése azért, hogy egész év folyamán megtartsa ízét, zavaros vörösbor megtisztítása, olasz bor utánzása, citrom- és meggyborkészítés, megtört bor helyrehozása stb. Az utóbbit hadd lássuk részletesen: „Végy egy boróka darabkát, kapard le a durvahéját; a következő héjréteget is kapard le, ebből egy maréknyit a napon vagy kályhán száríts meg, tedd a borba és hagyd is benne." Más: „Hogyan kell a bort édesíteni? Annyi tejet végy, amennyit egy vén tehén reggelente ad, fölözd le, a maradékot öntsd egy száraz hordóba, azt jól görgesd meg; ezután önts rá bort azonmód, ahogy a prés alól kijön, akkor édes marad." íme a századok folyamán sokféleképpen értékelt, egyesek által az orvosi kémia úttörőjének tekintett tudós némely borászati tanácsa. Johnson, Hugh. The World Atlas of Wine. A complete guide to the Wines and Spirits of the World. 1971. London. 272 p. A számos nagyon szemléltető és kiváló minőségű színes és fekete-fehér rajzzal, fényképekkel, reprodukciókkal ellátott, statisztikákban is gazdag könyv azt nyújtja, amit címében ígér. A térképek nem csak az egyes országokra, hanem ahol ilyen van, a híres borvidékekre is kiterjednek, ismeretségük és fontosságuk arányában. A francia borok 72, a német borok 23 lapon önálló fejezetet kaptak. A Délkelet-Európa és a Földközi-tenger fejezeteken belül az olaszok 13, a spanyolok 11 lapon, a portugálok 8 lapon szerepelnek. A többi, ebbe a régióba tartozó ország közül Magyarországnak 4 lapot szentel a szerző, Tokajt tipográfiailag