Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

KNÉZY JUDIT: A századfordulón készült uradalmi fényképek a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

kozta a Múzeumnak. 1913-ban 46 lófelvétel került a gyűjteménybe, melyeket Erdélyi Mór, Ellinger tanítványa a négy ménesbirtokon készített, 1915-ben pedig fogatokról való sorozat.

25 A legkevesebb kép a gödöllői koronauradalom majorjairól maradt meg. Egyes magánbirtokosok gazdaságai szintén remek sorozatokkal voltak képviselve; így pl. gróf Wenkcheim Frigyes békési, székudvari, kíg^ósi, kocsóczi, borossebesi birtokairól, 6 báró Schlossberger Henrik kartali majorjáról. A fényképész nevét egyik esetben sem ismerjük. A két világháború közötti beszerzések Az első világháború után rendkívül megcsappant az adakozó kedv, de a bevásárlásokra szánt összeg is. A 41/045/818. II. számú rendelettel feloszlatott fogarasi állami ménesbirtokra vonatkozóan mindössze nyolc fénykép érkezett adományképpen. Az 1920-as évektől főurak, hercegek, agrárpolitikusok és más vezető emberek portréi kerültek be nagyobb számmal. Egyébként főhercegi, főúri vadászatokról vásároltak szívesen képeket, így 1928/29-ben Kallós Oszkár nagyméretű (50x60 cm) 38 db vadászfelvételét. Ezekből alig maradt meg, de későbbi vásárlásokkal szerencsére pótlódtak. Munkái egy része még a századfordulóról való, a későbbiek az 1920-30-as évekből. Utóbbiak főképp Horthy és vezérkara, magas vendégei közül kikerülő úri vadászok kedvteléseit örökítették meg. Ezekből az időkből fennmaradt leltári naplók elég hiányosnak tűnnek, vagy nem rendelkezünk mindegyikkel. Az 1934. évi kiállításrendezéssel kerülhettek be újabb tárgyak, képek. Ennek alig van nyoma. Ekkor készült, de későbbi beszerzés lehet egy album, mely a „Devecseri uradalom beruházásai 1909-1928" címet viseli, és nagyobbrészt Erdélyi Mór fotói illusztrálják. Hasonlóan értékes a Darányi Ignácz-hagyaték kérj- és könyvrésze, melynek elhelyezéséről 1938-ban leveleztek. Nemcsak saját birtokairól, hanem barátaiéról, mezőgazdasági kiállításokról, díjnyertes állatokról és más mezőgazdasági témákról is voltak benne f ényképek, albumok. Régi f ényképek beszerzése 1945 után A régi fényképfelvételek beszerzését az 1950-es években — mint a leltározási fejezetben szóba került — vezették egy provizórikus kép, szobor, illetve fényképleltárban, de ebben több volt a régi időből átleltározott fotó. 1959-től az Adattár beszerzéseit jobban figyelemmel lehet kísérni. Továbbra is fontos téma maradt mind a régi nagyüzemi gazdálkodás, mind a kialakulóban lévő, és mind az egykori paraszti. A századforduló körül készült uradalmi képek ezután is kerültek be. Csak néhányat említenék: Nagyszokolyi Béla adta el gyűjteményéből nekünk (de pl. a Legújabbkori Történeti Múzeumnak is) a főhercegi (Bellye, Karapancsa stb) uradalmak vadászati anyagát. Ezek kb. az 1890-1930 közötti időből valók, melyeket jelentős részben Izabella főhercegnő, s talán kisebb részben Jelfy Gyula fotóművész készített.

32 Vadászatok képei kerültek be a Fónagy33 és a Kallós-hagyatékkal, és Kallós Oszkár üvegnegatívjaival és nagyításaival. Az 1980-as évektől a volt gazdatisztek visszaemlékezéseinek gyűjtését kezdeményezte Für Lajos és Pintér János kérdőív kiküldésével. Sok kézhat érkezett be a pályázatkép-