Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

BÁNYAI JÓZSEF: Magyarország részvétele a lipcsei nemzetközi vadászati kiállításon

MAGYARORSZÁG RÉSZVÉTELE A LIPCSEI NEMZETKÖZI VADÁSZATI KIÁLLÍTÁSON Bányai József A Magyar Mezőgazdasági Múzeum 1930-ban a kormánytól nagyszabású és megtisztelő feladatot kapott. A múzeum igazgatóságát megbízták a lipcsei nemzetközi vadászati kiállításon való részvétel megszervezésével és annak lebonyolításával. A későbbi pozitív visszajelzések azután egyértelműen igazolták, hogy a cseppet sem könnyű feladatot — a Nemzeti Vadászati Védegylet bevonásával — a múzeum kollektívája sikeresen végrehajtotta. A részvétel történetének feldolgozásához azonban — az iratok és levelezések hiányában — ezidáig még a témában egyébként jártas kutatók sem tudtak hozzáfogni. Miután több évtized elteltével a dokumentumok előkerültek, elkezdődhetett a kiállítás történetének feldolgozása. Jelen írás a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattárában található forrásanyagra épült. Publikálásával a szerzőnek kettős célja volt: egyrészt a lipcsei kiállítást megérdemelt helyére tenni az 1944-ig megrendezett vadászati kiállítások sorában, másrészt felidézni és emlékezni a múzeumban hajdan dolgozott elődök kiváló és odaadó munkájára, útmutatásul a jelen és a jövő nemzedékek számára. Lipcsében 1930 májusától szeptemberig az IPA (Internationale Pelzfach-Ausstellung) nagyszabású Nemzetközi Vadászati Kiállítást rendezett, amelyen a kormány határozata értelmében Magyarország is részt vett. A földművelésügyi miniszter 1930. február 10-én 48.243. szám alatt kelt levelében értesítette a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatóságát a részvételről, és ennek végrehajtásával — a Nemzeti Vadászati Védegylet bevonása mellett — az igazgatóságot bízta meg. Ugyanakkor a miniszter felkérte a Védegyletet, hogy tagjai sorából válasszon bizottságot, melynek megtörténte után lépjen közvetlen érintkezésbe a múzeum igazgatóságával. A Védegylet feladataként jelölte meg az egyes vadászok tulajdonában lévő, és kiállításra szánt trófeák beszerzését és a múzeumba történő beküldését. Az így összegyűlt anyagot szerették volna a múzeumban őrzött, bemutatásra méltó trófeákkal kiegészíteni. Eközben az előkészítő tárgyalások már javában folytak. A Nemzeti Vadászati Védegylet nevében báró PRÓNAY Gábor 1930. január 29-én Lipcsében megbeszélést folytatott a kiállítás építésvezetőjével és rendezőjével, LUCHS főhadnaggyal. Vele tisztázta a magyar kiállítás szempontjából fontos kérdéseket. A megbeszélés eredményét 11 pontban rögzítették. Ezek között kiemelt helyen szerepelt, hogy a kiállítási anyag ki- és visszaszállítása — szólt a megállapodás — értékük alapján történjék, s ez a jelentkezési lapon is szerepeljen. PRÓNAY báró ragaszkodott a szarvasagancsok Nadler "formula" szerinti