Fehér György szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1992-1994 (Budapest, 1994)

SZABÓ LÁSZLÓ PÉTER: Talajművelési módok és rendszerek fejlődése az aszály elleni védekezésben Magyarországon

Az előbb említett megtorpanás és két újabb aszály (1897-ben és 1907-ben) miatt újra előtérbe kerültek az aszály és a szárazság okozta problémák. Emellett a magasabb színvonalon termelő növénytermesztést értelemszerűen érzékenyebben érintette a szárazság, mint az előző korok külterjes gazdálkodását. Ezek voltak a közvetlen előzményei a Magyarországon megjelenő szárazgazdálkodási rendszereknek. V. Az első, Magyarországon nagy visszhangra talált szárazgazdálkodási rendszer (dryfarming) H.W. CAMPBELL amerikai tanár nevéhez fűződik. 1907-ben kiadott "Soil Culture Manual" c. könyvében foglalta össze tapasztalatait az észak-amerikai arid klímájú területek talajműveléséről. A dry-farming művelés lényege, hogy a talajt a lehető legtöbb nedvesség felvételére és annak megőrzésére tegye képessé. Célját úgy éri el, hogy a szántás után a feltalajt nem hagyja üregesen, hanem mesterségesen ülepíti, morzsalékos állapotba hozza, és ezzel együtt összeköti az altalajjal. A talaj felszínét szintén porhanyósan tartja, hogy ez a laza takaró védjen a párolgás ellen. A kívánt állapotot a tárcsásborona és az altalajtömörítő alkalmazásával éri el. A legígéretesebbnek — az igazán újdonságnak számító — általajtömörítöt tartották. Többek között ettől, az egy tengelyre szerelt, de külön-külön forgó ékéllel kiképzett, küllős kerekű munkagéptől várták az 50-250%-nyi terméstöbbletet. Az első híradás a Köztelekben az altalajtömörítőről — még a teljes rendszer ismertetése nélkül — úgy számol be, mint ami az „altalajt tömöríti" (nevének megfelelően), hogy ezzel meggátolja a víznek a nem művelt részbe való leszivárgását.

51 A későbbi ismertetések már helyesen értelmezik szerepét. K. RUFFY Pál így ír róla: „Az altalajtömörítő az eke mechanikai munkáját egészíti ki, követi az ekét, hogy általa a szántott réteg alsó része a barázda fenekére lenyomassék, továbbá, hogy a szántás alsó része tömörebb állapotba jusson."

52 Használatának (nem mindig egyértelmű) előnyei

5 a tavaszi szántáskor

54

, a trágya leszántása során

55 és a másodvetésű növények nyári talajelőkészítése esetén tűntek ki.

56 Ez utóbbi vizsgálat azonban már rámutatott arra, hogy nem is annyira a tömörítő, mint inkább a szántás előtt végzett tarlótárcsázás hozza a talajt kedvezőbb állapotba. A végső „ítéletet" az Országos m. k. Növénytermelési Kísérleti Állomás által 1909/10és 1910/1 l-ben végzett kísérletek eredményei után mondták ki: a hazai mezőgazdaság szempontjából a tömörítőnek csak különleges esetekben lehet fontosságot tulajdonítani. Például elkésett vagy rossz talajmunka helyrehozására, ha a vetésig nem állna elő a kellő ülepedettség, ill. tavaszi szántás esetén, ha istállótrágyázást is végeznek. A dry-farming hazánkban is eredményesen használható eleme a talaj felületének állandóan porhanyított állapotban tartása. Ezt a tárcsásborona alkalmazásával lehet a legolcsóbban és legjobban elérni (31. kép).

58 CAMPBELL könyvében leírja, hogy a tárcsásborona az ekét nem helyettesíti, de a talajok tavaszi megművelésére a legjobb eszköz és „melegen ajánlja, hogy a tárcsásbo-