Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

BALASSA IVÁN: A henger és használata

Henger (változatai: henger, hengör, hengorgőü, hentergő stb.). A magyar nyelvterületen az ennek a szerszámnak a legáltalánosabb elnevezése. A Balatontól délre, a Duna-Tisza-közén, a Tiszántúl, Kárpátalján és Erdélyben is általánosnak látszik. Ez gyökeresedett meg a szakmai és az irodalmi nyelvben a XVIII. század utolsó negyedétől. 1784: "henger: cylinder"

45

; 1791: "Henger. Egy gömbölyű tengelyen forgó vastag 46 f fa" ; 1799: "...minek elótte a mag elvettetne, Angliai módon hengerrel meghordoztassék"

47

; 1805: "Rögzúzó-henger"

4

*; 1817: "Rögzúzó-H enger, Raj zolattjával eggyütt"

49

; 1821: "... Hengerrel (Cilinder) megtöretni?"

50

; 1833: "Höngör"

51

; 1838: "Vannak nehezebb és könnyebb hengerek" 2

; 1845: "A hengerezést vetéskor csak némelly uraságok használják" 3

; 1856: "...hengert nem láttam az alföldi paraszt gazdáknál..."

54

. A hangutánzó hengeritbőf

5 történt elvonás és éppenúgy nyelvújítási alkotás, mint a hencseredikből a hencser.

56 FÁBIÁN Pál az 1840-es évekre vonatkoztatva a henger elnevezésről megállapította: "A szó, amelyet DUGONICS András alkotott, úgy látszik, még nem ment át akkorra, ilyen értelemben a köztudatba"

57

. Az adatok többsége azt bizonyítja, hogy a XVIII. század végén már a mai értelemben is használták. Erdélyben helyenként a románok is átvették. Mángorló (változatai: mángulló, mángolló). Csak a mai határainkon kívüli magyar nyelvjárásokból ismerjük: Réte (Pozsony m.) északon és délen Jugoszláviában: Péterréve, Temerin, Torontáltorda.

59 Mivel a török utáni telepítések elótt aligha lehetett általánosan ismert ez a szerszám, inkább valami hasonló szemléletre lehet gondolni. 1805: "... az elboronált magot megmángurló sima henger... Megmángurullja azt.."

60

. 1836: "Egy jó nagy Mungarló egy seprű vagy Mungarló Borona..."

61

. 1841: "Mangoló alakú faczölöp, melly tenge körül forogva végig vonszoltatik a bevetett és beboronált földön" . A fenti adatok inkább a műveletre vonatkoznak, mint magára az eszközre és így él ez a nyelvjárásokban is: megmángolja a földet hengerrel, elegyenget.

63 Az ige ezzel a jelentéssel máshol is megtalálható. A mángorol 'vásznat egyfajta eszközzel kisimít' ige, majd a belőle képzett származékok a magyarban 1661-től adatolhatok. Többszörös átvétel a német mangel, mangen 'ua' szóból, melyet a bajor-osztrákból sajátíttattunk el.

64 Egyelőre nem tudom megmondani, hogy az átadó nyelvjárásban van-e 'henger* jelentése, de valószínűbb, hogy az a magyarban alakult ki. A l>mántülra telepített székelyeknél még a következő elnevezések fordulnak elő: töngörgö (Hidas), toengoergü (Kakasd), toevoelug (Szárász)

65

. Az utóbbi talán a román teveluk átvétele, míg az előbbiek e szó és a henger keveredéséből jöhettek létre.

66 A henger részelnevezéseinek feljegyzésére eddig a kutatás nem sok figyelmet fordított. Kivétel Átány (Heves m.), ahol az egész szerszám neve: henger, ennek része a ráma melyben a görgő forog. A rámára erősítik a rudszárnyat és ennek első felére aförhércet, amihez a lovakat fogják be.

67