Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

SZÖLLŐSY GÁBOR: Wellmarm Oszkár szakértői tevékenysége Törökországban 1932-33-ban

A mercimeki méntelepen a körülményeket megfelelőnek találta, de a mének elég gyenge minősítést kaptak. A két ardeni ménnel kapcsolatban sok problémát tapasztalt. A mének a nagy meleget rosszul birták, és a parasztok csak nyolc kancát vittek a két ménhez összesea Ezek közül hat meddő maradt. WELLMANN javasolta a méntelep létszámának növelését, Főleg nonius ménekkel. A Mercimeki Ménes állományát meglehetősen jónak értékelte, tökéletesítését javasolta. A Konyái Tenyésztési Intézet méntelepének ménjeit rossznak találta minden fajtában. Sokat örökletes hibáik miatt selejtezésre javasolt. A gondozást is elégtelennek minősítette. Ugyancsak értéktelennek találta az intézet ménesét, ezért a megszüntetését indítványozta. Az intézethez tartozó tehenészet állományát fajtajelleg nélkülinek, a tejtermelést alacsonynak találta. Javasolta, hogy a fajtajelleg nélküli montafoniakat cseréljék le anatóliai fekete fajtára. Negatív tapasztalatainak összegzéseképpen az intézetnek vilajeti kezelésből állami irányítás alá vételét tartotta kívánatosnak. Az inanlii méntelep műszaki szinvonalat és a ménállományt megfelelőnek találta. Problémaként a személyzet lakásügyeinek rendezetlenségét és a mének mozgatására szolgáló terület tulajdonjogi gondjait említette. A tehenészet tehénállományát közepesnek minősítette. A meglévő bikáról azt állapította meg, hogy "nem rossz", de a fejlődés érdekében egy jó bika beszerzését javasolta. Az edirnei méntelep állományát nagy részben selejtezendőnek értékelte. WELLMANN második tanulmányútjára 1933-ban került sor. Ennek során ismét meglátogatta a Karacabeyi Ménesbirtokot és felmérte, hogy az előző évi javaslatai közül melyeket és müyen eredménnyel valósította meg a ménesbirtok új vezetése. Minden javaslatát természetesen nem lehetett egy év alatt megvalósítani, de második tanulmányútjáról szóló jelentésében rendkivüli eredményekről számolt be. A tehenészetben csupán a takarmányozási rendszer megváltoztatásával ugyanazon tehénállománynál két és félszeresére sikerült növelni a tejtermelésL

35 (Ennek az eredménynek a jelentőségét tovább növeü, hogy 1933-ban még nem tudtak takarmányrépát etetni a tehenekkel.) Ezzel szemben sajnálattal állapította meg, hogy a ménes számára az eltelt egy év alatt nem sikerült megfelelő minőségű arab telivér mént beszerezni. A ménes tenyésztésre szánt négy éves növendék kancáit jó minőségűnek találta. Ugyancsak jelentős eredmény, hogy a ménesbirtokon korszerű gyapjúvizsgáló laboratóriumot létesítettek. W^ELLMANN Karacabeyre vonatkozó új javaslatai közt szerepelt a juhok egy részénél a tejellenőrzés bevezetése. A szarvasmarhatenyésztésben egységesítést javasolt, azaz az anatóliai fekete fajtának Çiftelerbe való áthelyezését így Karacabeyben csak a montafoni és a plevnei fajta maradnia. Tizenöt tehenet intenzív tejtermelési kísérletre különválasztott. Javasolta továbbá az épülő állatkórház ménesbirtokokon belüli más helyen való felépítését, a félkész épületnek pedig más célra