Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

SZÖLLŐSY GÁBOR: Wellmarm Oszkár szakértői tevékenysége Törökországban 1932-33-ban

találta. Különösen nagy elismeréssel nyilatkozott a Nonius 25 ménről, (fekete, szül. 1926, apja: Ménesbirtok Nonius 18, anyja: 47 Ménesbirtok Nonius 10)

34 mind testalkatát mind csikóinak minőségét illetóea Az anyakancákról fajtánként adott értékelést. A 24 angol telivér kancának csak az egy harmadát tartotta alkalmasnak arra, hogy a köztenyésztés számára tenyészméneket neveljenek csikóikból. (Természetesen megfelelő minőségű" apamének után.) A hiányosságok mellett azt is megállapította, hogy Karacabey környéke nem igazán alkalmas angol telivér tenyésztésre. A mintegy ötven arab teüvér kancának 70 %-át megfelelőnek találta, ezen belül 9 %-ot rendkívül jó minőségűnek értékelt A karacabeyi arab telivér tenyésztést magas szinvonalúnak minősítette. Egyetlen fogyatékosságaként a megfelelő minőségű" mének hiányát említette. A ménes kilencven kancából álló arab félvér állományáról a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozott. A kancáknak mindössze 2 %-át Ítélte tenyésztésre alkalmatlannak. WELLMANN elismerésének értékét fokozza, hogy akkor még csak nyolc éve folyt arab félvér tenyésztés Karacabeyben, ami a lótenyésztésben igen rövid időnek számít. A nonius kancákat illetően, amelyek közül tizenegy magyar import, huszonhárom pedig már karacabeyi tenyésztésű" volt, ugyancsak nagyon pozitív véleményt fogalmazott meg. A Karacabeyben tenyésztett nonius csikók némelyikéről azt állította, hogy érték tekintetében felveszik a versenyt az eredeti noniusokkal. A csikók tartási körülményeivel kapcsolatban megjegyezte, hogy csak az angol és arab telivér csikók részesülnek kifogástalan bánásmódban. Ennek ellenére az angol telivér csikókat fejletlennek találta. Edzés és idomítás szempontjából a karacabeyi Ménest Európa élvonalbeli méneseihez mérhetőnek minősítette. A karacabeyi szarvasmarha állományt fajtánként értékelte. A montafoni fajta tenyésztésének szinvonalat megfelelőnek, azaz az import és a helyben tenyésztett állományt jó minőségűnek értékelte. Az alacsony tejhozam okaként a legelők rossz állapotát, és a téli lédús takarmány (takarmányrépa) hiányát jelölte meg. A plevnei szürke fajta bikáit kissé gorombának, de jó minőségűnek, teheneit kissé fejletlennek találta. A testtömeg növelésére a borjú- és a növendékkori intenzív takarmányozást, valamint a kálciumszükséglet pontos kielégítését javasolta. A tejhozam növelésére a tejellenőrzés bevezetését és Bulgáriából tejelő vonalú törzsbika behozatalát ajánlotta. Az anatóliai fekete fajtában megtestesülő tenyésztési kultúra feltétlen megőrzését tanácsolta. Azt tapasztalta, hogy a Karacabeyben tenyésztett fekete tehenek a parasztokéinál nagyobb testűek voltak, ami jól mutatja a fajtában rejlő tartalékokat Nagy lehetőségeket látott a szelekcióban és a tartási feltételek javításában. Indítványozta Karacabeyben a fajta létszámának növelését és a minőségjavítását A juhtenyésztés témakörében csak a merinokkal és a keresztezett állománnyal foglalkozott Megállapította, hogy Karacabeyben a merinok jobban aklimatizálódtak mint Çiftelerben, de a gyapjúzsír mennyisége és ezzel együtt a nyírósúly itt is