Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)
CSOMA ZSIGMOND: Kertészeti terményvásárok, mint a XIX. századi nagytáji munkamegosztás eredményei
1. A falusi-városi beltelkekhez kapcsoltan félig öntözéses, félig száraz kertészeti módon. 2. Köztes növényként, kapások mellett, száraz módoa 3. Szántóföldeken, száraz kertészeti módon. 4. Bolgár és német iparkertészek módjára, intenzíven. A tanyák váltak az itteni agrárszegénység kertészeti termelésének központjaivá, a tanyák szorosan bekapcsolódtak a városok árucserekapcsolataiba. 0 A XIX. század végére a tanyasi kertészek egyféle civis öntudatú, parasztpolgári fejlődést éltek át a gazdasági gyarapodásuk mellett. Előbb a hagymásoknál, majd a kertészeknél és a tanyasi agrárszegénységnél következett ez be, miközbe munkájuk, fáradozásaik révén a legfontosabb termelőeszközüknek - a földnek az értéke felment A nagybani terményvásár eladási szokásai is megváltoztak, mert a mintából való árulás lépett előtérbe. A hagymavásárok A fokhagymát és vöröshagymát már a török hódoltság idején nagy kedvvel termesztették, az oszmán török adót is szedett be a termelés-értékesítés után. Bél Mátyás a csallóközi fokhagyma és vöröshagyma termesztés kiteriedségét csodálta meg, ami jelzi, hogy ekkorra már kialakultak a hagymatermelő tájkörzetek. A vásárokban is külön területen vagy alkalmakkor a hagyma vagy fokhagyma vásárban árusítottak. 31 A XIX. század közepétől a makói hagyma iránti érdeklődés rohamosan megnőtt. A külföldi piacokon is keresett cikké vált. Az 1859-es és az 1866. évi olasz-osztrák háború következtében az olasz hagyma helyett a makói bevonult az osztrák és német piacokra. 1861-től a belső legelők felosztásával a makói hagymakultúra a korábbi kerti művelésből, szántóföldivé vált. Az 1858-ban elkészült Bécs-Budapest-Temesvár vasútvonalnak köszönhetően makói hagymát csak Szőregig kellett szekéren szállítani. Az árufuvarozás nagyságát jelzi az is, hogy a makói komp, rév helyett már állandó hídra volt szükség. 7. Hagymapiac, Makó, Boross M., 1964,181. 868, A Néprajzi Múzeum fotógyűjteményébx51