Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

CSOMA ZSIGMOND: Kertészeti terményvásárok, mint a XIX. századi nagytáji munkamegosztás eredményei

AZ EXTENZÍVEN TERMELT NAGYMENNYISÉGŰ KERTÉSZETI TERMÉNYEK VÁSÁRA. A kertészeti növények terményvásárának ebbe a kategóriájába azok a gyümölcs /mogyoró, gesztenye, a gyűjtögetés eredményei - málna, kökény, áfonya, csipkebogyó/és zöldségfaj ok/káposzta, dinnye/ tartoztak, amelyek már régóta, rendszeresen, kisebb vagy nagyobb mértékben vásári termények lehettek. Elsősorban az utóbbiakról (a zöldségfajok) van nagyobbszámú adatunk. A dinnyét népi gyógyszernek tartották a XVII. században, amelynek emléke még napjainkig is feUelhetd. A XVIII - XIX. századi termesztési kedv révén nagyobb területet hódított meg. A paraszti gazdaságok a dinnyéért kapott pénzból fizették ki adójukat, vásárolták meg évi sószükségletüket, valamint biztosították cukor, szóda, szappan és dohányigényüket. A^ csaUóközi dinnyéről áradozott BÉL Mátyás is, megfigyelve, hogy nemcsak kertekben, hanem kiterjedtebben szántóföldeken is termesztették. Személyes hangvételű beszámolójában a Pozsony környéki dinnyésekről így írt: "Ha meleg az idő, már július végén olyan bőségesen és olyan változatos fajták érnek, hogy elgondolni is nehéz. Ekkor naponta hozzák a városba, és sok 4. Dinnyevásár a piactéren. Mezőkövesd, Borsod m., Gönyey S., 1929,61.629, A Néprajzi Múzeum fotógyűjteménye bői