Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

CSOMA ZSIGMOND: Kertészeti terményvásárok, mint a XIX. századi nagytáji munkamegosztás eredményei

3. Zöldséges asszonyok tragacson ülve árusítanak a piacon, Nagykörös, Boross M., 1956,120.788, A Néprajzi Múzeum fotógyújteményéból nalak kiépülése a XIX. század második felében nem hozta rögtön meg a várt eredményt a zöldségárak belföldi leverésében, mint azt a Kerti Gazdaság "cikkírója 1857-ben el is keseregte.

15 Mindenesetre a fentebbi említett kertészeti termény szállítási-fuvarozási módszerek biztosították a lokális, tájon belüli árukiegyenlítődést, a nagyobb kereslettí helyek ellátását és az eltérő adottságú nagytájak nagyvolumenű ellátását, valamint a speciális kertészeti növény - és termelcTkultúrával rendelkező területekre a rendszeres teiményfuvarozást. A kertészeti termények vásározásában a továbiakban négy eltérd és elkülöníthető formát, altípust különböztetek meg. 17 A tájegységek vásárai alkalmával rendezett, évszázadok során kialakult kertészeti terményvásárt, 2. / Az extenzíven termelt nagymennyiségű kertészeti termények vásárát. 3. / A polgárosodó, és a lakosságuk számában növekedő nagyvárosok kertészeti terményvásárait 4. / Az alföldi mezővárosok XIX. század végi - XX. század eleji szakosodott intenzív kertészeti vásárát. Az első két vásárforma a korábban említett régi típusú kertészeti, terményvásár kategóriájába tartozik, míg 3. és 4. forma az új típusú árutermelő vásár kategóriába tartozik.