Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

CSOMA ZSIGMOND: Kertészeti terményvásárok, mint a XIX. századi nagytáji munkamegosztás eredményei

1. Gyümölcsöt szállító tutajos románok... 19... felvétele 12174 A Néprajzi Múzeum fotógyújteményéböl - Románia), Disznajót (Valenü de Mures) Marosvécset (Brincovenesti - Románia) Holtmarost (Lunca Muresulni - Románia) és délebbről Szászrégennel (Reghin) szomszédos falvakat, Marosfelfalut (Suseni - Románia), Radnótfáját (Iernuteni), Abafáját (Apaiina), Beresztelkét (Breaza - Románia) és a valamivel távolabbi Kis (Filpisu Mic) és Nagyfülpöst (Filpisu Mare), Körtvélyfáját (Peris - Románia). A tutajozásban résztvevőket a nagyszámú szegényparaszti réteg adta, ugyanakkor érdekes, hogy néhány Maros-parti falu népe egyáltalán nem járt tutajozni: így pl. a három szász többségű falu: Alsó- és Felsőidecs (Ideciu). Petele (Petelea - Románia), ahol zöldség és gyümölcstermesztésből éltek a falusiak. A Vág-völgyi káposztát és a csallóközi zöldséget pedig itteni tutajosok és dereglyések hozták le a Dunára vagy Pestre. A tutajok és a dereglyék mellett a tengelyen szállítás, a szekerezés is nagy jelentőséget kapott.

11 Szerepük a vasutvonalak kiépítéséig az árufuvarozásban, és az etnokulturális kapcsolatok és kölcsönhatások kialakulásában volt igen nagy, Szekeresek, fuvarosok pl. Erdélyben a nyugati, északi és a keleti területek kertészeti terményforgalmában vettek részt. Ez utóbbira a szecselevárosi (Sacel, Románia), felsőbarcasági, a Szeben (Sibiu, Románia) és Beszterce-Naszód (Bistrica - Románia) környéki, a Bereck (Bretcu) vidéki és oltmelléki román, a hétfalusi, csiki, torockói,