Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

FEHÉR GYÖRGY: Tendenciák a magyar mezőgazdaság műszaki fejlődésében. Egyezések és eltérések a fejlett ipari országoktól (1848-1914)

A tejcentrifugák számának magyarországi alakulásáról csak közvetett adatokkal rendelkezünk, ugyanis erre vonatkozóan az 1895. évi statisztikai összeíráskor nem történt adatgyűjtés. Más forrásokból, így a korabeli gazdasági lapokban megjelent ismertetésekből és az ugyanitt közzétett hirdetésekből, számuk emelkedésére következtethetünk. Magyarországon csak a Kühne-gyár állított elő kis szériában amerikai licenc alapján készült centrifugákat, többségükben azonban a külföldről behozott elsősorban Westfalia és Alfa - típusok terjedtek el.

1 A gépek egy részét a nagybirtokok tehenészeteiben üzemeltették, de találhattunk belőlük a jómódú paraszü birtokosok összefogásából született tejszövetkezetekben is. Elterjedésük mértéke azonban messze elmaradt a példaként felhozott nyugat-európai országokétól. b) A vizsgált korszak nagy feltűnést és nagy visszhangot kiváltó találmánya a fejőgép volt. A gép ötlete egy bizonyos COLVINS nevű feltalálótól származott, de a korszakban a THISTLE által megszerkesztett típusok terjedtek el.

14 A hazai gazdasági lapok is hírt adtak az USA a mezőgazdaságát érintő általános munkaerőhiányról, amely az állattenyésztésben is éreztette hatását, és ennek pótlására - többek között - már a 90-es évektől nagy számban kezdtek fejőgépeket használni. 1909-ben a keleti tejtermelő övezetben a gazdaságok 2, nyugaton pedig 4 %-ában alkalmazták a gépi fejést.

15 A nyugat-európai üzemekben is próbálkoztak bevezetésével, de ennek mértéke alatta maradt az Észak-Amerikában tapasztaltaknak. Magyarországi alkalmazásukra eddigi ismereteink szerint nem került sor, bár a gépi fejessel kapcsolatos híreket a hazai szaksajtó is figyelemmel kísérte.

16 A fejőgépek tömeges méretű alkalmazása csak a két világháború közötti időszakban kezdődött és elterjesztésében továbbra is az észak-amerikai gazdaságok játszottak vezető szerepet. III. B/ERŐGÉPEK A mezőgazdaságban használt munkagépek és eszközök következő - és műszakilag is fejlettebb, - csoportját a gőzerővel, elektro- és robbanómotorral működő erőgépek alkották. Munkába állításuk energiaforrásként szolgált az eddig jórészt csak emberi és állati izomerőt ismerő mezőgazdaság számára. Ettől az időtől fogva a vüág agrártermelésében minőségüeg is új korszak vette kezdetét. A könnyebb áttekintés és a jobb megértés érdekében az erőgépeket az alábbi csoportosítás szerint kívánjuk tárgyalni: I/Erőgépek, melyeket csak más gépek és eszközök meghajtására vettek igénybe (gőzgépek, elektro- és robbanómotorok);