Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

KOVÁCS JUDIT: Kisiskolások nyári tábora a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban

kiállítás az erdőgazdálkodás és a faipar múltját ismerteti. A természetvédelmi kiállítás bemutatja a természetvédelmi területeket, a védett állat- és növényfajokat. A halászati kiállítás a gazdag történeti anyag meüett foglalkozik a nagyüzemi gazdálkodással, a halfeldolgozással, a halnak a táplálkozásban betöltött szerepével és a horgászattal.

5 Az eke és a szántás kiállításon az eke fejlődésének történetét láthatjuk. A vadászati kiállításon a különböző vadfajokat mutatják be teimészethű környezetben, valamint trófeákat és vadászfegyvereket. Az előző évi tábor ideje alatt a gyerekek megismerkedtek a múzeum kiállításaival. Most egy-egy kiállítási egység részletesebb, elmélyültebb megismerésére kivántunk módot nyújtani, bevonva más - a témánkhoz kapcsolódó - közművelődési intézményt, ill. helyszínt is. Mezőgazdasági témákról csak múzeumi környezetben, kiállítások segítségével beszélni nagyon nehéz, szükség van a hiteles környezetre, a valóság megismerésére. A tábor programját kisiskolásoknak szántuk, így a megvalósítás módjában az életkori sajátosságokat figyelembe kellett vennünk. A gyermeki fejlődés e szakasza a 6-10 éves életszakaszt foglalja magában. Az iskoláskoron belül a fejlődés két kisebb szakaszát kell megkülönböztetni, amelyek között jól érzékelhető választóvonal a 9-10. életév. Az elsőt BÜHLER, Ch. a gyermek valóságra irányulása miatt naiv realizmusnak, a másodikat a valóság kiváltotta reflexiói, a kritikai nézőpont megjelenése miatt reflektív realizmusnak nevezte. Mindkét szakaszra jellemző a nagy mozgásszükséglet, a tárgyi valóság élményszerű átélésének vágya, az alanyi beállítottság fokozatos objektivációja, a pszichikus funkciók mind nagyobb mértékű differenciálódása, a fejlődő személyiségben való várható integrációja. A kor egész hangulatát az erős, kellemes érzelmek, a sikerélmény utáni törekvés és a vállalkozó kedv, vagyis az életvidám alaphangulat határozza meg.

6 A különböző szempontok figyelembevételével három fő témát választottunk, melyek önmagukban is egy-egy önálló egységet képeznek, de kapcsolódási pontjaik révén több irányba is kiterjeszthetők, továbbá az oda-visszautalásra is módot nyújtanak. Mindegyik felépítése lehetőséget ad a passzív ismeretszerzésen túl a cselekvő ismeretszerzésre, a vizuális kultúra fejlesztésére, a manuális készségfejlesztésre s az alkotó továbbgondolásra is. A témacsoportok feldolgozásának vázlata I. A háziállatok tenyésztése, története Egyik fő témánk a háziállatokkal kapcsolatos. Elsősorban azért, mert a gyerekek életében ebben a korban jelentős szerepet töltenek be az állatok, továbbá azért is,