Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

VAJKAI ZSÓFIA: Egy falusi fotográfus (Életképek Bácsbokodról 1928-1970)

A falun belül a nemzetiségek eléggé felismerhető külön körzetekben laktak. A fölvégen a bunyevácok, a mai Fő utca északi részén. Középen a svábok, az alvégen pedig vegyesen. A mai Ságvári u. és környéke, a Krajna a szegény magyar cselédek és napszámosok lakhelye volt. Építészetileg a sváb házakat lehet kétséget kizáróan megkülönböztemi.

13 (2. kép) Sváb-lakta falvakban nem lehet hallgatni a kitelepítésekről. Bókod életében is megrázó, traumatikus élményként élték át, hatása ma is érződik, jóllehet az élet normalizálódása során az, hogy mindenkinek van Németországban rokona, elősegítette a falu fejlődését. De nem felejtik el 1947. augusztusát, amikor kb. 80 családot kergettek ki Bókodról. Helyükbe a szokásos módon szlovákiai magyarok kerültek, és tisztántúliak.

1 Kevesen a Délvidékről is átjöttek. Jellemző talán a falu életképességére, hogy csak azok a betelepülők maradtak meg, akik jó termelési kultúrával rendelkeztek előző lakhelyükön is. Az 1950-es évektől a Bács-Kiskun megyei falvak átlagos életét élte Bókod. Termelőszövetkezetek alakultak (nemzetiségi hovatartozás, vagyoni helyzet szerint külön-külön!), települt némi ipar s szolgáltatások. Erről részletesen ír MOLNÁR J. már idézett munkája. BÉKEY Boldizsár fotói, mint már írtuk, az alatt a 40 év alatt készültek, amikor igen nagyot változott az élet Bókodon is. 2. A bunyevác zenekar a bokodi utcán 1950-es évek.