Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)
TARABA MÁRIA: A 'magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete' című kiadvány létrejöttének története. III. rész
19 TAKÁCS Imre szóbeli tájékoztatása. 20 TAKÁCS Imre 1902-ben született Sárváron, 1925-ben szerezte meg közgazdasági oklevelét, 1926-ban doktorált 1925-1931-ig a Kir. Magyar Egyetem Közgazdaságtudományi Karán volt gyakornok, majd tanársegéd. 1932-33-ban Berlinben agrárpolitikai és mezőgazdasági közgazdasági tanulmányokat folytatott 1933-47-ig a Földművelésügyi Minisztériumban teljesített szolgálatot, közben 1940-ben a József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen magántanári képesítést szerzett 1947-ben az Agrártudományi Egyetem mezőgazdasági kara budapesti osztályára a mezőgazdasági közigazgatásjogi és közigazgatástani tanszékre nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. 1955-69-ig a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban mint bibliográfiai csoportvezető dolgozott 1973-80-ig a Múzeum évkönyvének szerkesztője. Tagja volt a St István Akadémiának és a Darányi Ignác Agrártudományos Társaságnak. 1969-től mint nyugdíjas tudományos főmunkatárs agrártörténeti kutatásokat folytat Kutatásai főként a XIX. század második felének és a XX. század első felének agrárközigazgatási kérdéseire vonatkoznak. Tanulmányai hazai és külföldi szakfolyóiratokban jelentek meg. Magyarország földművelésügyi közigazgatása az Osztrák-Magyar Monarchia korában (1867-1918) című legutóbbi könyvét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium anyagi támogatásával 1989-ben adták ki. (TAKÁCS Imre szóbeli közlése) 21 ÉBER Ernő született 1876-ban. 1892-ben Csongrád megyébe került gazdasági gyakornoknak. 1893-95-ig Magyaróváron elvégezte a gazdasági akadémiát majd gazdasági segédtiszt. 1897-től írt tanulmányokat a Magyar Gazdák Szemléjében, majd Károlyi Sándor mellé került titkárnak. 1899-től 1907-ig az Erdélyi Gazdasági Egylet segédtitkára Kolozsváron. Kolozsváron szerzett államtudományi oklevelet 1907-17-ig a Sopron megyei Gazdasági Egylet titkára majd ügyvezető igazgatója. Főbb területei a mezőgazdasági érdekképviselet birtokpolitika, a szövetkezeti szakoktatás és az állattenyésztés. Az első világháború után Budapestre költözött 1924-ben megalapította "Állattenyésztők Lapja"-t s 15 éven át szerkesztette. 1927-38-ig a tej és tejtermékek kérdésével foglalkozott E témát több külföldi kongresszuson képviselte. Tanulmánya jelent meg Tessedik Sámuelről és Széchenyi agrárpohtikájáról. 1950-ben a Magyar Tudományos Akadémia a magyar állattenyésztés történetének megírásával bízta meg, ami "A magyar állattenyésztés fejlődése" címen jelent meg 1961-ben. Számos szakfolyóiratban jelentek meg tanulmányai. 1952-től a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos munkatársa volt Meghalt Budapesten 1968-ban. Magyar Agrártörténeti Életrajzok 1.1987.457-460. p. "A Helikon Könyvtárban mezőgazdasági bibliográfiai célra leutóbb gyűjtött címeket megrostáltuk. Csak a tulajdonképpeni mezőgazdasági tárgyú és mezőgazdasági vonatkozású - nálunk eddig még hiányzott - műveket vesszük fel a folyamatban levő pótgyűjtésbe. Az egyéb közgazdasági, természettudományi stb. tárgyúak at viszont elhagyjuk. Amint azonban kiküldöttem megállapította, az ottani katalóguscédulák nem tüntetik fel a pontos könyvcímeket hanem többnyire csak kivonatát adják a könyvek címlapján olvasható címnek. Szükségessé vált tehát a könyvcímnek a címlapokról leendő, pontos, szószerinti leírása." A Keszthelyi Helikon Könyvtárnak címzett levél S. SZABÓ Ferenc főigazgató aláírásával. Kelt 1955. aug. 27. (MMgM. LX. RMA. 1955.) 23 Kb. 90 könyv adatainak pontosításáért 120 Ft-ot ajánlott a Múzeum.
