Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)
PINTÉR JÁNOS: Adalékok a Mezőhegyesi Állami Gazdaság történetéhez 1945-1948
nyeit, s ennek eredményeként egy tömbben lehetett létrehozni a községi közintézményeket illetve kialakítani a birtok központját úgy, hogy az igazgatási, állattenyésztési, növénytermesztési és mezőgazdasági ipari központ is legyen. 22 Gazdálkodás 1944 őszén, a hadiesemények miatt leállt a munka ménesbirtokon, de a front átvonulása után ismét megkezdődött. A külsőfecskési kerületben november 15-től december közepéig a következő munkákat végezték el: őszi búza vetés, tavaszi gabona alá szántás, tengeritörés, burgonya szedés, cukorrépa szedés, takarmányrépa szedés 23 . Nagyrészt kézzel végezhető munkák voltak ezek, mert igaerő csak mutatóba maradt. Az állatállomány gyakorlatilag elveszett, hiszen 1945 elején 2 lovat, a telivér szimmentáli szarvasmarha törzstenyészetből 15 tehenet (azok is öregek és sánták), a mangalica sertés törzstenyészetből 6 kocát találtak az összeírok Mezőhegyesen. A fésűs merinó juhokból egyetlen darab sem maradt. 24 A gépek üzemképtelenül álltak, alkatrész nem volt, a nagy hagyományokkal rendelkező gépműhely gyakorlott munkásainak volt köszönhető, hogy 1945 tavaszára néhány gőzeke és vetőgép kimehetett a földekre. Külön problémát jelentett a megszálló szovjet katonaság, hiszen 1945 szeptemberéig szinte teljesen felélte a birtokot, amely csak minimális terménykészlettel rendelkezett. Az állatállomány gyakorlatilag megsemmisült, csak a szovjet hadseregtől kapott állatállománnyal rendelkeztek, de ezek egy része is vágóállatként szolgált a katonaság részére. A minőség igen gyenge, kevert illetve meghatározhatatlan fajtát jelentett. 1945 novemberében például mindössze 36, szovjetektől kapott lóval rendelkeztek, ezek mind valamilyen szempontból hibás, rossz lábú állatok voltak 25 Nagy terhet róttak Mezőhegyesre a szovjet katonaságnak teljesített szolgáltatások. 1945-ben az állami birtok búzából, árpából, zabból és kukoricából 136.254q terményt adott át, a jószágfelügyelőség jelentése szerint " ellenérték megfizetése nélkül" 26 1946 nyarán Összesítették az azévi szolgáltatásokat, amelyek a következők voltak; őszi búza: 1.415 q, takarmányárpa: 501q, lucerna mag: 42 q, fűmag: 24 q, napraforgómag: 5 q, csövestengeri: 2.100q, alomszalma: 5.100q, takarmányszalma: 3.500 q, széna: 2.666 q, cukorrépa: 225 q, polyva: 1.400 q, tengeri szár: 263 q, trágya (eltüzelve): 3.100 q, igás szekér (nehéz): 18 db, igás szekér (kétkerekű): 13 db, eke: 1 db, vaslajt (14 hl): 1 db, iparvasúti kocsi: 5 db. A mezőhegyesi jószágfelügyelőnek egyúttal az épületkárokra vonatkozóan is jelentést kellett (volna) tennie, de erről "... azok nagy mérvére tekintettel" csak később tud felterjesztést készíteni. 1945 májusában a mintabirtok 2365 db különböző fajtájú és nemű szarvasmarhát vett át a helyi szovjet katonai parancsnokságtól. Ezek az állatállomány pótlására, a földigénylőknek tenyészállat juttatására és a szovjet hadsereg ellátására szolgáltak. 28
