Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

TAKÁCS IMRE: Földművelésügyeink a magyar közigazgatás rendszerében a XVIII. századtól

KÖZLEMÉNYEI. 1990-1991 219 FÖLDMÜVELÉSÜGYEINK A MAGYAR KÖZIGAZGATÁS RENDSZERÉBEN A XVIII. SZÁZADTÓL 1944-IG (Rövid fejlődéstörténet) TAKÁCS IMRE I. A XVIII. század második fele állami élem'nkben alapvető változásokat hozott. Ez a kor Európában a felvilágosult abszolutizmus ideje volt Nálunk MÁRIA TERÉZIA 1765-tól kezdve az országgyűlés összehívása nélkül pátensekkel igyekezett kormányzati elveit megvalósítani. Fia és a trónon utóda II. JÓZSEF tovább ment: a bürokratikus centralizmus jegyében egységes közigazgatási, igazságszolgáltatási és szilárd adózási renszert ki várit mindenütt a birodalomban meghonosítani. A magyar közigazgatás akkori legfőbb központi szerve, az 1723:XCVII. törvénycikkel létesített Magyar Királyi Helytartótanács országos hatáskörű kormányszék /dicasterium/ volt. Azt a feladatot kapta, hogy hajtsa végre a király rendeleteit, de maga is tehetett javaslatot rendelet kibocsátására. A helytartótanács főfelügyeleti hatásköre a közigazgatás egész területére terjedt ki a pénzügyi és a hadügyi igazgatás kivételével, amelyeknek külön főhatóságaik voltak. Az uralkodóval a bécsi székhelyű Magyar Udvari Kancellária útján érintkezett, ennek a kormányszéknek közvetítésével jutottak a király elé azok a fontos közigazgatási ügyek, amelyekben az uralkodó döntését ki kellett kérni. Ugyancsak a kancellária útján kerültek vissza a király elhatározásai a helytartótanácshoz, hogy azokat az alsóbb hatóságokhoz továbbítsa. A helytartótanács kezdetben kollegiális hatóságként szótöbbséggel határozott, de II. JÓZSEF uralkodásának idején a bizottsági ügyintézés helyébe bürokratikus ügyosztályok kerültek, és székhelyét Pozsonyból Budára helyezték át. Az addigi tíz állandó bizottság egyike a gazdasági szakbizottság volt, amelynek hatáskörét még MÁRIA TERÉZIA 1769-ben kiterjesztette a törvényhatóságok felelősségre vonására és 1776-tól kezdve az úrbéri ügyekben is döntött A helytartótanács 1848-ig működött, teendőit az 1848: III. törvénycikk értelmében a népképviseletnek felelős minisztérium /kormány/ vette át. A pénzügyi közigazgatás központi főható-