Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

BÁNYAI JÓZSEF: Adatok a gróf Forgách Károly-féle Ghymes-i uradalomban folytatott vadgazdálkodáshoz és vadászathoz, különös tekintettel híres agancsgyűjteményére

Az 1885. évi Budapesti Országos Általános Kiállításon 6 pár muflonszarvat állítottak ki. 2 . Az 1896. évi ezredéves "millenniumi" kiállítás vadászati csoportján belül elhelyezett - az egyik beerd<5sített diorámában - muflonok csoportja tőle származott. 29 Az 1900. évi párizsi világkiállításon Magyarország vadászati bemutatója a "Palais de forets" nagy nemzetközi csarnokában került a közönség elé. Egy óriási, 21 méter hosszú 6 méter magas diorámát készítettek. Hátterét OLGYAY Ferenc neves festőművész, a dioráma berendezését pedig LENDL Adolf preparátor budapesti laboratóriuma készítette. A kiállított vadfajok megszerzése nem volt könnyű feladat, bár ezeket olyan kiváló "úrvadászok" mintiFESTETICS Tasziló gróf, ESTERHÁZY Mihály gróf, FORGÁCH Károly gróf... - tekintve a czélt, szíves készséggel engedték át." 30 A kiállítás egyik különösen érdekes darabja volt az a díszes kivitelű lőjegyzék-album, amely a legkiválóbb magyar vadászok magán-lőjegyzékeit tartalmazta. Szerepelt benne FORGÁCH gróf ghymesi uradalmi lőjegyzéke is, amely az 1856-1899 közötti adatokat tartalmazta. (6, 7, 8, sz. fotó.) Trófeáival 1902-ben a Pozsonyban megtartott II. országos gazdasági kiállítás keretein belül rendezett erdészeti és vadászati kiállításon vett részt. Ekkor a "vadá31 szati alcsoportban" aranyéremmmel tüntették ki. A sors kegyes volt FORGÁCH grófhoz, megélte az első nemzetközi, kifejezetten vadászati kiállítás megrendezését. Az 1910-es Wien-i Nemzetközi Vadászati Kiállításon muflonszarvakkkal, őz- és szarvasagancsokkkal és dámlapátokkal vett részt. Itt állított ki első ízben preparált muflonfejeket. Ezek közül az egyik szerepelt egy 1910-ben megjelent kiadványban, mely a legkiválóbb trófeákat tartalmazta. (9. sz. fotó.) Gróf FORGÁCH Károly 1886-ban agancsgyűjteményét - valószínűleg XANTUS János javaslatára - a Nemzeti Múzeumnak adományozta. Továbbá felajánlott egy 1000 forintos alapítványt is, melynek kamataiból a gyűjtemény kezeléséhez, gondozásához szükséges költségeket fedezhették. Az Országos Erdészeti Egyesület egyik tagjának, PISO Cornélnak tudomására jutott FORGÁCH-nak e terve, és beszámolt róla az egyesület 1886. évi december 12-én megtartott közgyűlésén. Elmondta, hogy tudomása szerint a Nemzeti Múzeum természetrajzi osztályán nincsen elegendő hely a hatalmas agancsgyüjtemény elhelyezésére, az osztálynak a hamarosan várható épületfelújítása miatt. Az átalakítások elvégzése után sem látott reményt arra nézve, hogy a gyűjtemény méltó helyet kapjon. E tények figyelembe vétele után PISO úgy vélte, hogy a becses agancsgyűtemény még hosszú időn át ládákba csomagolva fog a múzeum folyosóin heverni. Majd így folytatta:"Minthogy pedig a gondviselés megadta azt, hogy egyesületünknek sok évi fáradságos működés és küzdelem után most már saját díszes palotája van, amelynek termeiben nemsokára egy, az egyesülethez méltó szakmúzeum is be lesz rendezve, önkéntelenül az a kérdés merül fel,