Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

OROSZI SÁNDOR: A szalvón tölgyesek legendája és valósága

VI. Az általunk most vizsgált időszakban, tehát az 1850-es évektől az 1910-es évekig, a szlavón tölgyesek "virágkorában" tulajdonképpen nem dőlt el egyértelműen: vajon azoknak volt-e igazuk, akik már az 1860-as évek végén a 30 év alatti, azonnali letermelést javasolták, vagy azoknak, akik a fakelendőségi és egyéb kezelési, sőt természetvédelmi megfontolásokból a kitermelés ütemének csökkentését szorgalmazták? Egy biztos: az a jóslat, amely szerint az utolsó szlavón tölgy lesz a legdrágább °, a háború éveiben egyre kevésbé tűnt legendának, sokkal inkább valóságnak. De melyik a legutolsó szlavón tölgy? És itt újra visszajutunk a legendához. A szlavón tölgyet mint fa/al/fajt ugyanis botanikai szempontból nem ismerték. Tudtak Szlavóniában későnfakadó, ágtiszta, keskenykoronájú kocsányos tölgyről, de a szlavón tölgyet botanikai szempontból csak 1928-ban írta le GÁYER Gyula. Az ő "forma"-besorolását MÁTYÁS Vilmos a második világháború után alfajjá /"subspecies"/ tette, úgyhogy ma a hazai szakirodalomban a szlavón tölgyet Quercus robur L. ssp. slavonica IGÁY.IMÁTY. névvel illetik. A valósághoz tartozik azonban, hogy például Jugoszláviában a szlavóniai kocsányos tölgyeket így nem különböztették meg. Mindenesetre az említett szerzők által botanikailag leirt tölgyek modern, populációgenetikai vizsgálata - tehát a mai eszközeinkkel feltárható valóság felkutatása - még várat magára.

71 Ettől függetlenül a szlavón tölgyet a hazai erdészeti célkitűzések között évtizedek óta ültetésre, felkarolásra ajánlják, 72 sőt termőhelyi igényét, erdőművelési jelentőségét az 1980-as években mélyebben is elemezték. Mégis a legenda, a 30-40 m3-es törzsek, a könnyen megmunkálható, szép, egyenletes rajzolatú asztalosáru él a köztudatban a szlavón tölgyekről ma is, amely tölgyeket a valóságban már lassan 100 éve kivágták. JEGYZETEK 1 A magyar...1907.398.p. és Am.kir. Mezőgazdasági... 1934. 38.p, 2 1900. évi...l900.141.p. és MMgMA.LX. 1544/26. A modellhez leírás is tartozott:KUZMA Gyula:A szávamenti kincstári tölgyerdők gazdasági és kereskedelmi leírása /Kézirat/, amely 1936-ban még a múzeumban megvolt. /GERLAI A. 1936.251.p./ 3 ARATÓ Gy. 1898.51.p. 4 Ezek összefoglalására lásd:SZABOLCS J. 1971.115-117.p. 5 SZÉKELY M. 1868.390-392. és 399-401.

p., HAVAS J. 1911.21.9. 6 Magyarország...1979.804.p. 7 BEDÓ A. 1865,1866. és /DIVALD-ERDÓDI A./ 1865. 8 Lásd pl. ETELÉK J. 1862., DIVALD /ERDÖDI/A. 1866., 1867., Forstliches... 1865. 9 A határőrvidéken az 1852. évi osztrák erdőtörvény volt érvényben. Ennek megfelelő szervezeti