Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

BALÁZS GYÖRGY: Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében a XVIII-XIX. században. III. Szárazmalmok

A különféle malomtípusok termelékenységét vizsgálva több elgondolkodtató adatra bukkantunk. Ezek száraz- és vízimalom illetve száraz- és szélmalom együttes alkalmazására vonatkoznak.

32 TÖMÖRKÉNY I. ír olyan szélmalomról, amelynek udvarára szárazmalmot építettek, mert nyáridőben hetekszámra nem fujt a szél.

33 Szegeden SZÜTS M. szerint 1914-ben 6 db együttes száraz- és szélmalom volt.

34 Látható tehát, hogy a rövid távon valóban termelékenyebb szélmalmok egyeneüen teljesítményét, ami egyértelműen a természet szeszélyeitől függött, megpróbálták kiegyenlíteni a természeti erőktől független, bármikor működtethető, élőerőt hasznosító szárazmalmokkal. Hollandiából, a szélmalmok hazájából egyenesen a következőket írja RONSE, A.: "A XVIII. század volt a szélmalmok és a malomépítők fénykora. A gőzgép feltalálása hátráltatta a szélmalmok elterjedését a XIX. században és veszélyeztette a szélmalmok jövőjét. A szélmalomtulajdonosok megpróbálták felvenni a versenyt a gőzmalmokkal: hogy átvészeljék a szélcsendes időszakokat, elkezdtek szárazmalmot építeni a szélmalmok mellé. Hamarosan azonban a lovak és szamarak elhintek a szárazmalmokból és gőzerő helyettesítette őket... A következő lépés az volt, hogy a régi szélmalmokat teljesen elhagyták, a javítások elmaradtak és az épület már csak gabonatárolásra használtatott."

3 A szél- és szárazmalmok együttes használatának volt egy másik módja: egy épületen belül, összekapcsolódó szerkezettel építették meg s működtették az őrlőszerkezetet Első említése a XVI. századból való, majd a XVIII. századig foglalkoztatja a mérnököket, hogyan lehet ezáltal "örökmozgóvá" tenni a malmot.

36 A dolog természetéből adódóan a szél- és szárazmalom együttes tervezésénél a vízszintes vitorlázattal működő ú.n. horizontális szélmalmok jöhettek számításba, míg a hozzájuk kapcsolódó, lóval hajtott szárazmalom szerkezetek változatosak lehettek. Egy 1545-ből való terv egyféle megoldást mutat: a toronyszerű épület felső része horizontális szélmalom, középen, az első emeleten járnak a lovak (!?), míg az őrlőszerkezetek az alsó szinten helyezkednek el (7. sz. ábra). Az "EINE WUNDERLICHE ROSWLNTMULLE" elképzelése jó, a kivitelezéséhez azonban nem megfelelőek az arányok a kétféle malomtípus szerkezete között, egyértelműen a horizontális szélmalom a domináns.

37 Sokkal meggyőzőbb az a terv, amely Dániából a XVIII. század végéről való, valószínűleg a tengerészeti vagy hadi levéltár anyagából. A léptékhelyes rajz megvalósítható arányú horizontális szélmalmot és felülhajtó szárazmalmot mutat alaprajzban és metszetben.

38 (8. sz. ábra) Az Országos Levéltár Esterházy család levéltárában talált rajz is együttes szél- és szárazmalmot mutat.

39 A szélmalom ennél is horizontális, a vele összekapcsolt szárazmalom viszont nálunk' ismeretlen, míg Dániában, Hollandiában és Németországban általános típus. A nagytengelyt meghajtó rúd az épületen kívül forgatható körbe, a meghajtó állat tehát az épület körüljár. Rajzolója ROTH, J., aki egy művében a következőket írja: "...egy minden időben és helyen használható őrlőszerkezet létrehozásához nem marad más hátra, mint az hogy ezeket a húzómalmokat csatlakoztassuk a négyvitorlás, felfalazott oldalú szélmalmokkal."

4 (9. sz. ábra)