Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

BALÁZS GYÖRGY: Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében a XVIII-XIX. században. III. Szárazmalmok

ásató régész közlése szerint a 16. számú éület mellett, a faltól mintegy 10 méterre egy nagyméretű malomkő került elő.

9 A megtalálás körülményei sem malomépület, sem a szerkezet meghatározásához nem nyújtottak támpontot. A malomkő átmérője - a töredékből kiszerkesztett, kiszámított méret szerint 88 cm - nem hagy semmi kétséget alelől, hogy áttételes malomban őröltek rajta.

10 A lelőhely természetföldrajzi viszonyait tekintve egyértelműen élőerővel hajtőt malom kövéről lehet szó, feltehetően szárazmaloméról. A kő magassága 10,5 cm, tehát erősen használt, kopott kőről van szó. A malomkő magassága a súly, a tömeg miatt érdekes: a súly a centrifugális erő ellen hat, helyén tartva a követ, amint azt POZDORAY J. leírta: "A forgókövek vastagsága 30 czentiméteren (11-12 hüvelyk) felül nincs nagy befolyással a több őrlési képességre... A 11" vastag (290) kőnek a súlya megfelel az őrlőfelületének és ellentáll a czentrifugális emelőerőnek".

11 A Szentkirályon talált kő felső kő, erre utal a keresztvas bevésett helye ( 1. sz. ábra, 'k' jelű rész) valamint az őrlőlap és a kőmell kialakítása. Az őrlőlapon remisek (metszőélek) nyomai nem vehetők észre. A kő rekonstruált mérete alapján egy általános nagyságú - 13-14 méter átmérőjű kerengősátras - szárazmalom köve lehetett, az épület szerkezeti, formai megoldása, a malomszerkezet az alföldi középenhajtó szárazmalmokéhoz hasonlíthatott. A XVI. századi adóösszeírások adatai alapján PÁLÓCZI HORVÁTH A. 50-60 házat feltételez Szentkirályon, ennek népességét (kb. 250-300 fő) látta el liszttel a malom.

12 Szentkirályt 1354-től említik az írott források, a XVI. század végén és a XVII. század folyamán többször elpusztult, majd 1692-ben elnéptelenedett. 3 Elvileg tehát a XIV. századtól a XVII. század végéig működhetett itt malom. Összehasonlító adatok, számítások alapján tudjuk, hogy ha a kő átmérője 88 cm, alapterülete 0,636 m

2

' Súlya teljes magassága mellett kb. 120 kg lehetett, percenként 175-180 fordulatot megtéve (feltéve, hogy jó lisztet őrölt) munkaképessége optimális esetben óránként 110 kg liszt volt

14 Ennél természetesen jóval kisebb mennyiséget őrölhetett valójában. Későbbi adatokkal összevetve naponta 20-24 véka

15 illetve kb. 3 köböl

16

, de inkább ennél is kevesebb lehetett a teljesítménye. Ezttekinthetjük a legkorábbi tárgyi bizonyítéknak szárazmaimokra vonatkozóan a Kárpát-medencébea A malmokról szóló írott adatokat visszavetíthetjük a korábbi századokra, de semmi konkrét eredményt ettől nem kapunk: ha feltételezzük is korábbi meglétüket, nem ismerjük szerkezeti felépítésüket, technikai megoldásaikat, típusukat Az étkezési szokások, a kásafélékhez, pépes ételekhez való ragaszkodás, a darának a mindennapi táplálkozásban betöltött szerepe ebben az időszakban nem ösztönzött nagyobb teljesítményű malmok építésére, a vízimalmok mellett - amelyek az előtérbe kerülő kenyérhez szükséges lisztet adni tudták - állandóbb üzemű nagyobb malmok elterjedésére. Valószíhtf tehát, hogy a vízimalmok mellett a köznép kezén