Szakács Sándor szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1990-1991 (Budapest, 1991)

SZAKÁCS SÁNDOR: A fordulat éve és az ötvenes évek

módján "felülről" végrehajtott "forradalmat", s mint eredetileg is: sztálini típusú önkényuralmi szisztéma létesítését jelentette. Elvileg ez volt a fordulat lényege, lényegét tekintve viszont a gyakorlat sem tért el ettől. Az elvi alapok tekintetében, mint gyakran citálták, már LENIN egyértelműen fogalmazott: ..."egyáltalán semmi elvi ellentmondás nincs a szovjet (azaz szocialista) demokratizmus és egyes személyek diktárori hatalmának alkalmazása között." SZTÁLIN is őt idézte: " A diktatúra tudományos fogalma nem jelent egyebet, mint senki által nem korlátozott, semmiféle törvény, semmiféle abszolút szabály által nem akadályozott, közvetlen erőszakra támaszkodó hatalmat." Más - rövidebb, mégis beszédesebb - változatban: "A diktatúra ... korláüan hatalmat, erőre, nempedig törvényre támaszkodó hatalmat jelent. Polgárháború idején minden győztes hatalom csak diktatúra lehet." SZTÁLIN mindezt a maga rendszerére így formulázta, s avatta a praxis vezérelvévé profanizálva: "A proletárdiktatúra jelenti (:) a párt ... útmutatásait, plusz (:) ezeknek az útmutatásoknak a végrehajtását a proletariátus által, plusz (:) megvalósításukat a lakosság által". Mindebből nyilvánvalóvá válnak fontos alaptételek. 1. Eleve nincs ellentmondás az úgynevezett szocialista demokrácia és egyes személyek nem úgynevezett, hanem tényleges diktátori hatalmának alkalmazása között. (Ezt méltán nevezhetnénk az "eleve nincs ellentmondás" elvének, s olyan mutatványnak, amely az ellentmondások tanát az eleve nincs ellentmondás axiómájára építi.) 2. A korlátlan diktatúra elve, miszerint a diktatúra senki és semmiféle törvény által nem akadályozott, közvetlen erőszakra támaszkodó hatalmat jelent. (Polgárháború idején ez normális állapot, ilyen normális állapotot viszont polgárháborús helyzetteremtéssel lehet létrehozni: ilyképpen győztes hatalom korlátlan diktatúrájának is lehet előfeltétele polgárháború.) 3. Az utasítók és utasítottak hierarchiájának elve, mint a proletárdiktatúra ugyancsak „eleve nincs ellentmondás" elvre épített elve, gyakorlatilag: Proletárdiktatúra eszerint pártutasítást jelent, + az utasítások végrehajtásának megvalósítását a lakosság által. A rendszer így egész. S egészéből következik, hogy a törvénytelenségek nem torzították, hanem jellemezték lényegéL A sztálini rendszer kiterjesztését az egész térségre többféleképpen magyarázzák. Bizonyos, hogy a Tájékoztató Iroda létesítése nem oka, hanem következménye volt a döntésnek. Az első ülés fő feladata nem az volt, hogy a meghívottak kicseréljék tapasztalataikat, hanem, hogy értésükre adják, hogy megváltozik, sőt már meg is változott a stratégia. A két külön hatalmi centrumot (mint perifériáikat is) már évek óta foglalkoztatta a fegyverszüneti állapotból a békeállapotba való átmenet nagy kérdése. Lényegileg az, hogyan lehet veszteség nélkül, sőt előnyökkel átmenni egy háború utáni, átmeneti jellegű felügyeleti rendszerről békeállapotba.