Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

TAKÁCS ISTVÁN: Szentkirály középkori falu zoológiai leletei. (4-4/a ház, gödöról)

A csövescsontok méretei Faj/csont 1 •2 3 4 5 6 7 Szarvasmarha radius 20,5 13,0 7,0 metacarpus 201,8 61,4 34,0 66,3 39,0 23,0 33,8 tibia 317,8 29,6 54,6 21,0 40,2 Juh humerus 32,1 26,3 metatarsus 21,8 11,7 21,2 10,0 Ló radius 85,0 52,3 radius 87,0 55,5 metacarpus 229,5 47,5 30,3 48,4 32,2 21,8 35,0 metacarpus 57,8 39,5 Phalangis I. (e) 83,7 60,2 39,0 51,4 37,6 21,9 26,7 Phalangis I. (h) 88,2 55,7 35,0 48,0 38,7 20,5 26,2 Lúd ulna 97,5 A szarvasmarha (Bos taurus L.) leletek között hosszában mérhető, marmagasság számítására alkalmas csont mindössze két darab akadt. Ezek 124,7

9 és 114,8

10 cm marmagasságú, kistestű egyedekből származnak (1. ábra). Az egy darab szarvcsap szintén kistestű, rövid szarvú, hullámos fejélű (brachyceros) típusú egyedből való, mely a középkor általánosan elterjedt típusa volt

11 Az egyéb töredékes leletek nagyobb testű marhák létét is igazolják. A daraboltság és a nem meghatározás nehézségei miatt csak egy hím egyed medence darabját lehetett biztonsággal elkülöníteni. A juh (Ovis aries L.) csontok között egyetlen kistestű egyed sérült metacarpusa utalt a testméretre. 8 1 =teljes hossz, 2=prox.ep. szélessége, 3=diaphisys legkisebb szélessége, 4=dist.ep. szélessége, 5= prox.ep. mélysége, 6=diaphisys legkisebb mélysége, 7=dist.ep. mélysége. 9 MATOLCSIJ. 1968. l-38.p. 10 BARTOSIE WICZ L. 1985 11 BÖKÖNYIS. 1974.136-137. p.). /