Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
PÁLÓCZI HORVÁTH ANDRÁS: Agrártörténeti emlékek a középkori Szentkirály faluban. (Gazdasági épületek a 4-4/a. ház bel telkén.)
világra kerültek. Ezek közül Szentkirály története szempontjából legjelentősebbek az Árpád-kori régészeti leletek, amelyek bizonyára a falunak nevet adó népesség emlékei. A református templomtól délnyugatra 400 m-re Árpád-kori telepjelenségek kerültek elő, alattuk egy korábbi, X-XI. századi köznépi temető volt. 17 Az Árpádkori falu temetőjét viszont később megtaláltuk a templom körül, a késő középkori falu temetőjének sírrétegei alatt. Ezek szerint ezen a helyen már az Árpád-korban állt templom, melynek Szent István volt a védőszentje. Az Árpád-kori Szentkirály népességéről okleveles adatok híján vajmi keveset tudunk. Alpár 1075-i határjárásának egy adatából ana lehet következtetni, hogy ezen a királyi birtokon csongrádi várnépek éltek. 18 A Tisza-vidék sok más falujával együtt bizonyára a tatárjárás idején pusztult el. * 1978-ban a késő középkori falu központjában, a templomtól keletre jelöltünk ki új ásatási területet. A középkori utca két oldalán két teljes beltelket tártunk fel 1987-ig. Jelenleg a templomtól délre egy harmadik telek feltárása folyik, ezzel párhuzamosan halad a templom körüli temető feltárása is (1988-ig 394 sírt tártunk fel). Az elsőként feltárt beltelek az északnyugatról délkelet felé tartó középkori utca északkeleti oldalán terül el. Az utca éppen a telek keleti szélénél ágazik el, (2. ábra) az északkelet felé a faluból kivezető kocsiút egy szakaszát feltártuk. Két oldalról tehát kocsiút határolja a telket, északnyugat felé pedig a feltárt építmények szerint a templom vonalában érhetett véget. Szélessége így jól meghatározható: kb. 70-75 m. (Délkelet felé a szomszédos, még feltáratlan lakóház kb. 100 m-re fekszik!) A telek teljes hosszúságát a domborzati viszonyok adják ki: a középkori utca vonalától a vízjárta terület széléig kb. 100 m, de ebből mintegy 40-45 m volt csak beépítve. A gazdasági udvar mögött nyilván veteményes- és gyümölcsöskert terült el. 19 A belső telek nagysága tehát megközelítőleg egyezik 24x36 királyi öllel, azaz 1 királyi holddal, amely országszerte gyakori teleknagyság volt. 20 A telken az utca mentén, azzal párhuzamosan helyezkedett el a lakóház, bejárata délnyugat felől nyílt. Két egymás fölé emelt épületet lehetett elkülöníteni. A korábbi 4/a. ház négyhelyiséges, hosszúsága 26,60 m, szélessége 5,10-5,30 m. A szoba-konyha-kamra-kamra beosztású épület szobáját a konyha felől szemeskályhával fűtötték, ugyancsak a konyhából nyílott az épület hátsó falából kiugró kerek kemence. A szemeskályhát egy későbbi, nagy beásás rongálta meg, külső mérete: hosszúság 2,0-2,1 m, szélesség 1,4 m. A kiugratott kemence külső átmérője 2,76 m, sütőfelületének átmérője a 2. tapasztásréteg szintjén 1,94 m. Az 1. réteg alatt feltártuk a kemence agyagboltozatának építéséhez készített karóváz nyomait. A kemencén kívül az egykor föléje emelkedő féltető tartóoszlopainak helye is napvilágra került. Ezt az épü17 PÁLÓCZI-HORVÁTH A1976.301. p.; BICZÓ P. 1984.180-194. p. 18 GYÖRFFY Gy. 1963.890. p. 19 SZABÓ 1.1969.44-49. p. 20 MAKSAY F. 1971.114-115. p. 1 királyi öl hossza 3,126 m. BOGDÁN 1.1978.183. p.; PÁLÓCZI-HORVÁTH A 1986.227. p.
