Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
TARABA MÁRIA: A „magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete" című kiadvány létrejöttének története II. rész. Megvalósulás
látható. Hazánk legrégibb nyomdája, e díszítő elemében megőrizte Zsigmond hajdani óbudai egyeteme 1399- ból származó címerének emlékét, amely a könyvet tartó kezet és az ezüstösen folyó Dunát ábrázolta. 24 A tartalmában és formájában a magyar tudomány múltját idéző bibliográfiai mű elé illesztett „Praefatio" rövid összefoglaló tájékoztatást nyújt a kiadványról. 25 Tulajdonképpen kivonata, az azt követő magyar nyelvű „Előszó"-nak. Mindkét bevezető írás valamint a kiadvány szerkezeti felépítése, a végére illesztett, de a könyv tartalmához szervesen kapcsolódó, az egyes szerzőkről szóló rövid életrajzi összeállítás - WELLMANN Imre tanúsága szerint - egyaránt DÓCZY Jenő személyes munkája. Magával az anyag összeállításával kapcsolatosan a következőket írja az „Előszó"ban: „.. .felvettünk minden olyan gazdasági tárgyú, vagy gazdasági vonatkozású önálló munkát és folyóiratcikket, mely Magyarországon, vagy hazai szerzőtől bárhol megjelent. De kiterjeszkedtünk külföldi szerzőknek hazánk gazdasági életét tárgyaló vagy ahhoz értékes adatokat szolgáló műveire és cikkeire is." A már említett kétnyelvű előszó után a „Művek" (Opera) következnek néhány soros - a keresést megkönnyítő - „Jegyzet" tájékoztatással. Ez a rész az 1505-ös évszámmal indul, s összesen 1801 művet ír le időrendbe rendezetten 268 oldalon keresztül, 525 szerző munkásságából összegyűjtve. Mindezt követi újabb 12 oldal terjedelemben a korabeli gazdasági magyar ill. magyar vonatkozású „Folyóiratok és Gyűjteményes munkák" (Ephemerides et Collec24 A Zsigmond féle egyetemet Mátyás király 1465-ben újjáalapította. Ez az oktatási intézmény a török időkben teljesen széthullott. Az 1635-ben Nagyszombatban Pázmány Péter által szervezett érseki egyetemet 1769-ben Mária Terézia királyi rangra emelte s 1775-ben újjászervezte. Alapító levelében Zsigmond és Mátyás egyetemének emlékével kapcsolta össze. E történetiségre utalva hagyta meg Zsigmond egyetemének címerét, amelyet a társországok címerével környezett. 25 Az 1934-ben Ács Károly tanár által latinra fordított „Praefatio"-t a mai olvasó számára 1989-ben Hegyi Balázs középiskolai tanár fodította - ezen tanulmány számára - ismét magyarra. E fordítás szövege a következő: ELŐSZÓ Ez a bibliográfiai mű két célt szolgál. Ugyanis egyrészt a magyar történelem ügyének, mégpedig elsősorban a gazdaságtörténet kutatóinak igyekszik segítségére lenni, másrészt megkísérli elérni, hogy a gazdaságtudomány történetét számba vegyék, hogy így annál inkább megnyilvánuljon az a szellem és rendszer, amely a mi népünk viselt dolgainak történetére jellemző. Immár igen gazdag anyagból, amely Magyarországon a gazdasági sajtóban (napilapokban) akár magyar, akár idegen szerzők bárhol írott, Magyarország gazdasági helyzetéről feljegyzett művekből és értekezésekből felhalmozódott, három előző század irodalmából válogattunk. Ez az időszak pedig az első nyomtatott könyvek idejével kezdődik és egészen 1805-ig terjed,
