Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

TARABA MÁRIA: A „magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete" című kiadvány létrejöttének története II. rész. Megvalósulás

A lassan 10 éve tervezett mezőgazdasági könyvészet megvalósításához nehéz lett volna nála alkalmasabb karaktert találni. Hiszen ez a bibliográfiai szerkesztő munka széleskörű műveltséget, írói szerkesztői készséget, lelkiismeretes pontosságot egyaránt követelet, s ilyen értelemben messze túlnőtt a szoros értelemben vett mezőgazdasági szakismeretek körén. PAIKERT Alajos 1928. december 18-án felterjesztéssel fordult MAYER János földművelésügyi miniszterhez, a mezőgazdasági bibliográfia múzeumi összeállítása ügyében. „A Mezőgazdasági Múzeum könyvtárának feladata ... nem merülhet ki abban, hogy a mezőgazdaságra vonatkozó magyar és idegen nyelvű könyvek minél nagyobb számát egyesítse és állítsa az olvasótermet felkeresők rendelkezésére, hanem éppen ez a könyvtár van hivatva arra is, hogy a legrégibb időktől számítva a mindenkori jelenig fokozatosan összeállítsa a teljes magyar mezőgazdasági bibliográfiát. ...Tekintettel arra, hogy ez egy hosszú évekre, sőt évtizedekre terjedő nagy munka, mely elsősorban - központi helyzetéből kifolyólag - a Mezőgazdasági Múzeum egyik általam óhajtott kötelessége, ennél fogva legyen szabad most tisztelettel arra kérnem Nagyméltóságodat, méltóztassék a fontos alapvető munkálat végrehajtásával dr. Dóczy Jenőt, könyvtárunk vezetőjét megbízni, - a nagy munkának megfelelő külön honorárium mellett - egyben kegyeskedjék a szükséges egy-két személyből álló segédszemélyzet napidíjához a fedezetet engedélyezni."

8 Ez a levél, PAIKERT-nek a „Magyar Gazdaságtörténelmi Szemlében" megkezdett, korábbi szakirodalmi feltáró múltját ismerve, rendkívül megalapozott javaslatként hangzott a minisztérium felé. A hosszú évek óta gondot okozó könyvtárrendezési munkálatok, a könyvtár helyiségeinek bővítése, új munkaerők alkalmazása a könyvtárban a bibliográfiai munka érdekében, tehát gyakorlatilag a bibliográfia ügye is az 1929. április 4-én a Múzeumban a könyvtár fejlesztése ügyében tartott ún. tiszti értekezleten indult el a tényleges megoldás felé. Itt már erős hangsúlyt kapott az ún. „gazdaságtörténeti szak" feldolgozása, amely mint bibliográfiai alapanyag, már akkor is a múzeum kiemelten fontos kutatási témaköre volt. Erről DÓCZY Jenő így vélekedett: „Ez a tudományág nálunk - sajnos - csaknem teljesen el van hanyagolva ... a magyar gazdaságtörténet valójában egyik büszkeségünk lehetne. Ámde teljességgel hiányzik itt az érdeklődés és ezt az abszolút közömbösséget senki sem próbálja felolvasztani. Nekünk a Múzeumnak kell vállalnunk azt a nagy, de szép feladatot, hogy megtörjük ezt a közömbösséget és példát mutassunk az elhanyagolt tudományág új életre keltésében..." PAIKERT mint az értekezlet elnöke a következőket fűzte hozzá: „A Múzeum Könyvtára, központi helyzetében vállalkozhatna arra, hogy összehozza a közönséget a mezőgazdasági könyvekkel: állandóan nyilvántartaná és közölné, hol mit lehet megtalálni; természetesen állandóan arra is törekedvén, hogy lehetőleg ne kelljen 8 MMgMA IX. 760/1928.