Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
TARABA MÁRIA: A „magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészete" című kiadvány létrejöttének története II. rész. Megvalósulás
A „Magyar Mezőgazdasági Szakirodalom Könyvészete" című kiadvány létrejöttének története II. rész. Megvalósulás 1 TARÁBA MÁRIA A magyar bibliográfiák sorában ez az úttörő, a hazai mezőgazdasági szakirodalmat kronologikus rendben feltáró könyvészeti vállalkozás, a magyar nemzeti bibliográfiai múlt alapjaira támaszkodott. Ezeknek során CZVITTINGER Dávid 1711-ben megjelent: „Specimen Hungáriáé literatae" című műve indította el, majd 1803-ban SÁNDOR István: „Magyar könyvesházba folytatta, amely 1533-1800-ig terjedően kívánta feldolgozni a hazai irodalmat. Ezzel egyidőben számos folyóiratban jelentek meg könyvészeti közlemények, a magyar nyelvű kiadványok közötti eligazodás megkönnyítésére. Módszeres összefoglalásként 1879 és 1885-ben jelent meg SZABÓ Károly (az Erdélyi Múzeum Egyesület könyvtárnokának) „Régi Magyar Könyvtár"-a, amelyet HELLEBRANT Árpáddal közösen egészített ki az 1480-171 l-ig magyar szerzőktől külföldön megjelent művek tekintélyes mennyiségét tartalmazó 1896 és 1898-ban megjelentetett kötetekkel. PETRIK Géza - már mint hivatásos bibliográfus - fő munkája: „Magyarország Bibliográfiája 1712-1860-ig" négy kötetben jelent meg 1888 és 1892 között, s mintegy 50 000 művet dolgoz fel, köztük a gyűjtemények, sorozatok s az időszaki kiadványok elemző feltárására is kiterjed. Ugyancsak PETRIK munkájaként 1885-ben jelent meg az 1860-1875 között kiadott kiadványokat magába foglaló: „Magyar Könyvészet" című kötet, majd ezt követte 1890-ben ennek második kötete, amely az 1876tól 1885-ig megjelent kiadványokat tartalmazta, KISZLINGSTEIN Sándor munkájaként. 1 I. rész „Előzmények" ld.: MMgM Közleményei 1984-85.
