Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

KNÉZY JUDIT: Gazdasági változások és a somogyi parasztság táplálkozásának alakulása (1850-1890)

A XIX. század közepén még halbőségről áradoztak Somogyból a gazdaságtörténeti írók, mint pl.FÉNYES Elek, mind a kisebb, mind a nagyobb vizek esetében.

83 A „Vasárnapi Újság" pl. 1857-ben derűlátóan írt a balatoni halászatról^felsorolta a híresebb halászfalvakat, a legfontosabb halféléket. A Balatonnál korábban is meglévő bérlő halászat fokozatosan átterjedt a tó egészére, a halhozam szempontjából kedvezőtlenebb részekre is.

85 Olyan mértékű volt a kihalászás, hogy a kellő halutánpótlás bizonyos években nem tudott létrejönni. 1869-ben a „Somogy" című hetilap már jelezte,

86 hogy „a szegény Balatont úgy kirabolták, hogy évekig nem tud kiüdülni." JANKÓ János a Balaton mellékéről már az 1890-es évek végén arról tudósít, hogy a halfogyasztás szinte jelentéktelen a korábbiakhoz képest, s a sertéshúsfogyasztás mögött másodlagos.

87 A Nagy- és Kisbérek vizeit is lecsapolták, de ott csak 1910 körül volt erőteljesen érezhető a hal- és csíkállomány ugrásszerű csökkenése,

88 a paraszti szemléletben a „vizivilág vége" 89 A Drávára szintén kiterjedt a bérlő halászat rendszere, amelyben azonban több Dráva menti község halászcsoportjai is részt vettek. Itt nem számolnak be oly mértékű kihalászásról a feljegyzések. A kisebb folyók szabályozása (Rinya, Kapós,

90 Koppány) is befejeződött az 1880as évekre. Mivel az ívóhelyek száma csökkent, lényegesen kevesebb hal- és rákszaporulat volt. Az ipari szennyezőanyagok belevezetése a természetes vizekbe további pusztítást végzett. (Pl. a kaposvári cukorgyáré az 1890-es években.)

91 A parasztok, pásztorok vadászati lehetőségei (beleértve az orwadászatot) a korábbi korszakokhoz viszonyítva még korlátozottabbak lettek. A tagosítások az erdőterületek tekintetében is nagyon megrövidítették a volt jobbágyokat.

92 Az erdőtörvény kibocsátása még fokozottabb ellenőrzéssel járt az erdők területén.

93 A vizenyős, lápos területek fokozatos lecsapolása a vízimadarak, állatok állományát tizedelte meg és csökkentette vadászásuk, fogyasztásuk lehetőségét.

94 Vadászati engedélye nagyon ritkán volt paraszt- vagy pásztorembernek. Orwadászattal foglalko83 FÉNYES E. 1836.206.p. 84 VÚ. 1857.15.SZ. 169-170.p. 85 SZILÁGYI M. 1988.89-94.p. 86 S. 1869.jul.13. 87 JANKÓ J. 1902.219-22.p. 88 TAKÁTS GY. 1934.34.p. 89 HOSS J. 1966.19.p. szerint 1910-től ért véget a vizivilág Nagyberekben. 90 BENCZE G. 1976.191- 216. A Kapós mentén az 1820-30-as évektől kezdődtek a lecsapolási munkák. 91 NOSZLOPY A T. 1943.99.128.p. 92 MAGYAR E. 1986.483-485., T. MÉREY K. 1965.245. 93 MAGYAR E. 1986.500-506. 94 TAKÁCS L. 1978.68.