Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

KNÉZY JUDIT: Gazdasági változások és a somogyi parasztság táplálkozásának alakulása (1850-1890)

konyhakertekben, mint korábban. A káposzta volt az alkalmasabb, rangosabb étke­zésre. A kerékrépa kiegészítette vagy rossz termés esetén helyettesítette - tudjuk a késői visszaemlékezésekből. Azt viszont a korbeli paraszti leltárak bizonyítják, hogy általános volt télire való tartósításuk, mivel a káposztáshordó egy paraszt- vagy ipa­ros háztartásból se hiányzott, de a legtöbb helyen volt kisebb répáshordó, répare­szelő vagy -szelő is. 48 A részes művelés a répatermelésre is kiterjedt, így biztosította a szegényebbek étkezésénél is. A babot kertekben (guggos növésű) vagy kukorica között köztesként (futó) ve­tették, télire tartalékolták. Ugyancsak köztesnek vetették az úritököt, mely részben csemege, a magja olajalapanyag volt. A zöldség- és hagymaféle is ház körüli kertek­ben termett. A hagyma, visszaemlékezések szerint nyersen, sütve, főzve is fogyasz­tásra került. A sárgarépánál régebbinek tartották a paszternákot. A paradicsom a XIX. század közepe felé érte el a Kárpát-medencét. 49 De meg­honosodásáról semmiféle frappáns történet, datálásra utaló szólás, feljegyzés eddig nem került elő. Balatonszemesen azt állították, 50 hogy a századfordulón került hozzájuk. A ker­tészeti módszerek fejlődése a gyümölcstermelés terén nagy lendületet vett a század közepén a nagy- és középbirtokon. 51 A parasztságnak önálló gyümölcsöse továbbra sem igen volt, alig van rá adat. 52 Gyümölcsfákat a beltelkek végén, szérűskertekben és a szőlőkben lehetett nagyobb számban találni, kevésbé erdők szélén, szántóföl­deken, réteken, temetőkertekben. A tagosítási perek lehetőséget nyújtottak volna arra, hogy a tanítók, iskolák tel­kéhez gyümölcsfaiskolát is kimérjenek. Alsósegesden pl. 1857-ben 1 hold szántóföl­det kapott a tanító faiskolával és 1 hold rétet. 53 A szolgabírói jelentések 1867 előtt 48 SmL Nagyatádi cs. kir. járás 1854.8.sz. Ltok. 34.p. VEROVECZ János napszámos hagya­tékában répagyalu; 1854.2. tok. 230-31 l.p. SZÓRJÁK Éva hagyatékában 2akós répás- és 4 akós káposztáshordó szerepelt. Taranyban a féltelkes lakosnak, ZADRAVECZ Ferencz­nek 2 répagyaluja is volt. 49 RAPAICS R. 1934.40.p. 50 REÖTHY F. néprajzi gyűjtése Balatonszemesen. 1976. Az erdő néprajzáról szóló kérdőív­re. 51 Pl. Niklán BERZSENYI Dániel, Antal és Farkas lakóházainál 4-4 hold gyümölcsös, a Fisher kastélynál 3 hold gyümölcsös és 6 hold diófás, Leipzig háznál 1 hold gyümölcsös volt. HÁRS­HÁZI István, Nikla monográfiája. RRMA 208. III/19/1.17.p. 52 Pl. Iharosberényben 1/4 holdnyi gyümölcsöse volt özv. VAS Józsefnének, SÖRNYEI Évá­nak. (SmL Csurgói cs. kir. járás 1852/132.) 3/4 holdja volt gyümölcsfákkal Drávaszentesen a Turner családnak (SmL 1853. Nagyatádi cs. kir. járás 112.p. 53 SmL Segesd tagosítási pere 1857.okt.20.

Next

/
Thumbnails
Contents