Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

KNÉZY JUDIT: Gazdasági változások és a somogyi parasztság táplálkozásának alakulása (1850-1890)

A vetésterület alakulása Magyarországon (Erdély és Horvátország nélkül): Vetésfajta 1869 1901 emelkedés [%] Vetésfajta Vetésterület [kh] emelkedés [%] őszi búza 3 152 454 5 196 971 64,84 Kukorica 1 934 627 3 123 025 61,44 Rozs 1 954 329 1 680 043 - 14,54 Burgonya 541 010 833 813 54,13 Somogy talaja a tabi, igali járásokat (Külső-Somogy) és az ún. Szigetvidéket kivéve, inkább a rozsnak kedvezett, de mégis 1868-ban már a parasztok is több holdon termeltek búzát, mint rozsot: búza 36 675 kat. holdon, rozs 35 961 kat. holdon.

31 A jobbágyfelszabadítás, a tagosítások végrehajtása során a szántóföldek terjeszkedése figyelhető meg. Az 1850-es évek tudósításaiból kiderül,

32 hogy megnőtt a földek értéke, aki tudott, földet vett, irtott, földművelés alá vont minden lehető területet. Nőtt a munkavégzés intenzitása is, hatékonyabb ekék, boronák, ekekapák, sorjelölők terjedtek el, egyáltalán a fa munkaeszközök helyett vasból, vagy részben vasból levők alkalmazására került sor.

33 A búzavetés területe a gabonakonjunktúra tetőzése idején (paraszti és uradalmi együtt) ingadozott, 1869-70 között csökkent (1868: 92 154 kat. hold; 1869: 110 343 kat. hold; 1870: 97 825 kat. hold), viszont 1870 és 1901 között már 40 %-os emelkedést mutatott (2., 3. számú táblázat).

34 A búzatermelés növekedése alig változtatta meg a somogyiak mindennapi kenyerét, mivel rozskenyeres vidéknek számított még a XX. század első felében is, s a rozsliszthez kukoricalisztet is kevertek. Későbbi adatok mutatják, hogy ahol búzalisztet használtak fel kenyérhez, ott is rendszerint vegyítették rozsliszttel. Feltételezhető, hogy a finomabb tésztafélékhez ekkortól kezdtek inkább búzalisztet felhasználni pl. a hétköznapi pogácsához is, levesbe való tésztákhoz is, ahogy a századfordulón már - visszaemlékezések szerint - is szokásban volt. A termelékenyebb szemnyerés, nagyobb gabonakészletek az eladás mellett is a gabonatartalmú ételek fokozottabb fogyasztását feltételezik. 30 Magyarország és Erdély 1869 évi... 1971.166-171., Magyarország 1870. évi aratási... 1872. 330-336.p. 31 VERESSÉ. 1977.64.p. idézi Az 1868-adiki aratás... 1868.

159.sk. Ez a statisztika külön hozza az uradalmi és községi adatokat is. 32 GALGÓCZY K. 1855.121.p. 33 KNÉZY J. 1985/A 386.p. Erre utalnak az 1852-54. közötti paraszti leltárak a SmL cs. kir. járásbírósági irataiban pl. „vasas eke, vasas lószekér, vasfogú borona, vasas taliga stb."... kitételei. 34 Ld. a 30. és 31. jegyzeteket és A magyar korona országainak 1901. évi ...1903.12-39.p.