Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

KNÉZY JUDIT: Gazdasági változások és a somogyi parasztság táplálkozásának alakulása (1850-1890)

ban a város talán Somogyban ez a fejlődés megkésett és csak a XIX. század végén lehet inkább városi hatásokról beszélni. A nagy társadalmi átalakulások Európában együtt jártak a húsfogyasztás tartós felfutásával. Magyarországon - melyet Európa éléstárának éppúgy tartottak, mint hússzállítójának

8- a húsfogyasztás aránylag magasnak számított a becslések szerint a XVII. század végén éppúgy,

9 mint a XVIII. század elején,

10 vagy a XIX. század első felében. Itt bizonyos fokig ellentétes a folyamat. A gabonakonjunktúrával a cereális alapanyagokból készült ételek mennyiségi növekedése a húsfélék mennyiségi csökkenésével járt a gabonatermesztésre kedvező területek falusi lakosságánál. A városi lakosság növekedése, a városias fejlődés együtt járt az alkoholfogyasztás növekedésével.

11 A magyar falvak alkoholfogyasztásában nem történt - feltételezésünk szerint - változás a XIX. század második felében. Egyes polgári jellegű szokások, mint a reggelire való kávé, tejeskávé fogyasztása nem vált a legutóbbi évtizedekig szokássá, hanem gyakoribb volt reggel a meleg egytálétel (pl. Somogyban és a Balatonfelvidéken sült krumpli, sült káposzta). Teát is a legutóbbi időkig csak betegség esetén fogyasztott a falusi lakosság.

12 A paraszti étkezési szokások számos archaizmust megőriztek továbbra is. Pl. a téli kétszeri étkezést még a XX. század elején is megtartották. De ünnepre és nagy dologidőre délre meleg ételt, 2-3 fogást is igyekeztek biztosítani.

13 A kapás művelésű szántóföldi kultúrák (kukorica, burgonya, takarmányrépa) kiterjedése együtt járt a női munkavállalás térhódításával. Ez befolyásolta a háztartásszervezést, változtatta a fő dologidő táplálkozási szokásait. A XIX. századi gazdasági-társadalmi változásokkal a magyar falusi lakosság étkezésében is a kiegyenlítődés felé hatott több tényező, de a táji különbségek, a táplálkozási szokások társadalmi rétegezettsége továbbra is fennálltak.

14 1. A szabadparaszti gazdálkodás kialakulása és hatása a táplálkozásra Somogy megyében Vizsgálatomat kísérletnek tekintem, amennyiben sorra veszem, hogy a tárgyalt időszakban mi változott meg a paraszti gazdálkodásban, s a változások mely tényezői hatottak és melyek nem a táplálkozás alakulására. Nagyobb magyar tájegység vagy néprajzi csoport hasonló módszerű vizsgálatára eddig nem került sor. Az 1880-as éveket megelőzően csak szórványadatok állnak rendelkezésre a táplálkozás alapanyagairól, azok megtermeléséről, az ételkészítési technikákról, szoká8 WELLMANN 1.1979.74- 80.p. 9 PERJÉS G. 1963. l-25.p. 10 N. KISS 1.1978.77-99.p. 11 KISBÁN E. 1984.395-6.p. 12 KNÉZY J. 1973.106.p. és 1977.82.p. és 1985.692.p. 13 KISBÁN E. 1975.183-185.p. 14 KISBÁN E. 1984.395.p.