Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

TAKÁCS IMRE: Gazdakongresszusok és gazdanagygyűlések a dualizmuskori Magyarországon

a szaporodó mezőgazdasági népességnek a haza nem biztosít tisztességes megélhetést. 1895. november 2-án a gazdák vezéreinek, gróf KÁROLYI Sándornak és gróf DESSEWFFY Aurélnak bizalmasa, DARÁNYI Ignác földbirtokos és budapesti ügyvéd vette át a földművelésügyi tárca vezetését, akit kétszeri miniszterségének (1895-1903 és 1906-1910) rendkívüli eredményeire tekintettel utóbb osztrák szakértők is a Monarchia „egyetlen igazi" földművelésügyi miniszterének ismertek el. ó tisztában volt azzal, hogy az általa kezdeményezett törvények és kiadott rendeletek a gyakorlatban nem sokat érnek, ha végrehajtásuk nem találkozik az érdekeltek egyetértésével. Feladatokkal látta el a gazdaszervezeteket, hogy a mezőgzdaság fejlesztésében minél hasznosabb tényezők legyenek. Mindamellett azok kezdetben nem tudták azt a hatást mindenütt kifejteni, amely kívánatos lett volna, mert vezetőségükben többnyire hiányzott a szervezőképesség, és szűkös anyagi viszonyaik miatt csak kevés egyesület tudott főállású, szakképzett titkárt alkalmazni. Új helyzetet teremtett viszont az 1894:XII. tc, illetve 48 000/1894. FM sz. végrehajtási rendeletének a rendelkezése, amely járási mezőgazdasági bizottságok szervezését írta elő, majd még inkább a földművelésügyi miniszternek az a rendelkezése, amely 18-30 tagú vármegyei mezőgazdasági bizottságok alakítását is kötelezővé tette azokban a vármegyékben, ahol nem volt vármegyei gazdasági egyesület, vagy ez nem megfelelően működött. Ez a rendelkezés a gazdasági egyesületeket kapcsolatba hozta a vármegyei mezőgazdasági bizottságokkal, így azok közvetve betagolódtak a földművelésügyi közigazgatásba. Az agrármozgalomnak az első világháború előestéjén az Alföldön Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Bodrog és Arad, a Dunántúlon Somogy és Zala, a Felvidéken Pozsony, Nyitra és Sáros, a Délvidéken Temes megye gazdái lettek a leglelkesebb hívei, és utóbb ide lehetett sorolni a székelyföldi gazdákat is. Különösen a Pozsony vármegyei Gazdasági Egyesület és az Erdélyi Gazdasági Egyesület állt elő mezőgazdasági törvények alkotására és a gazdálkodás javítására vonatkozó javaslatokkal. A Magyar Gazdaszövetség alapítása 1896. január 19-én 200 taggal új országos agrárius érdekképviselet alakult a Németországban három évvel korábban alapított Bund der Landwirtschaft mintájára.

12 A Magyar Gazdaszövetség létrehozásában gazdasági és politikai megfontolások játszottak szerepet. Alapításának közvetlen előzménye volt, hogy - mint említettük a kormány befolyása 1894-ben elmozdította tisztségéből az OMGE közkedvelt elnökét, gróf DESSEWFFY Aurélt, amivel el akarták némítani az ellenzéki gazdákat. Ezek aktívabb tájai ezután elhatározták, hogy az OMGE működési körén kívül eső 12 A Magyar Gazdaszövetség gróf KÁROLYI Sándor, majd DARÁNYI Ignác, BERNÁT István és MAYER János elnöklésével 1935-ig állt fenn. Ezután - egyesülve az 1920-ban alakult Faluszövetséggel - Falu Magyar Gazda- és Földmíves Szövetség elnevezéssel működött 1945-ig.