Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

TAKÁCS IMRE: Gazdakongresszusok és gazdanagygyűlések a dualizmuskori Magyarországon

Kifejezésre jutott az I. országos gazdakongresszuson az a kívánság, hogy kapjanak a gazdák társadalmi szervezetei támogatást, amit a miniszter megígérve, hatékonyabb működést kívánt tőlük. Egyszersmind állást foglalt a kongresszus a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium kettéosztásával egy külön földművelésügyi minisztérium létesítése mellett, sürgette korszerű erdészeti, halászati, mezőrendőri, malomjogi és gazdasági cselédtörvény alkotását, szorgalmazta a dohánytermesztés monopóliumának újabb szabályozását és a földadó helyesbítését. Egyebekben az I. országos gazdakongresszus csak általános gazdavágyakat hangoztatott, elsősorban a hitelügy rendezését kívánták. AII. országos gazdakongresszus A kiegyezést követő évek nyugodtabb politikai légkörében lanyhult a gazdák érdeklődése egyesületeik iránt, de ezek szűkös anyagi helyzetük miatt sem tudtak nagyobb eredményt felmutatni. Az 1870-es évek második felében azután a világpiaci helyzetnek megfelelően csökkent a magyar mezőgazdasági termelés jövedelmezősége, és megkezdődött a földbirtok komolyabb eladósodása. Úgy tűnt, hogy az állam zöld utat enged a mobil tőkés folyamatoknak - ezeken a kereskedelmi és a banktőke működését értették - és nem tesz semmit a romló egzisztenciájú mezőgazdasági termelők érdekében, ami nyugtalanságot keltett a gazdasági egyesületek tagjaiban, akik érdekeik védelmére mozgalmat kezdeményeztek. Addig az ideig a vármegyei gazdasági egyesületek tevékenysége főként abból állt, hogy közvetítették a termelőkhöz a mezőgazdaságfejlesztés állami eszközeit: jó minőségű vetőmagot osztottak ki, közreműködtek termelékenyebb állatfajták meghonosításában, továbbá iskolánkívüli népművelést végeztek, háziipari tanfolyamokat szerveztek, részt vettek sörárpavetőmag, rézgálic stb. külföldről való beszerzésében. Másféle (politikai, humanitárius, nyerészkedési stb.) célokat nem szolgálhattak. Főként az állattenyésztés fellendítésében dolgoztak jól. A II. országos gazdakongresszus meegrendezésére 1879. június 3-8. napjain Székesfehérváron került sor az ott május 1-től június 15-ig tartott országos ipar-, termény- és állatkiállítás alkalmával. Előzően az OMGE-ban ismételten megbeszélések folytak a sűrűsödő gazdasági problémák okainak felderítése, orvoslásuk módjának és eszközeinek megállapítása céljából. Ezen a kongresszuson 37 vármegyei gazdasági egyesület képviseltette magát majdnem 300 küldöttel. A felszólalók tájékoztatták az ország népét a modern gazdasági élet szövevényes összefüggéseiről, és azt kívánták, hogy a kormányzat vegye figyelembe a gazdák jogos követeléseit. A panaszokra a termelési költségek emelkedése és az eladósodott gazdák kölcsöneinek kamatterhe adott okot. A magyar búza termelési költségeit a tengeren túl termeknek versenye és az agrárolló tág nyílása miatt már alig fedezte gabonánknak Nyugat-Európa piacain elérhető ára. AII. országos gazdakongresszus állásfoglalásának hatására a kormány az 1880-as évek elejétől kezdve a korábbinál nagyobb anyagi támogatásban részesítette a vármegyei gazdasági egyesületeket, amelyek felett a közvetlen felügye-