Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

FÜLÖP ÉVA MÁRIA: A Tihanyi Bencés Apátság uradalmának gazdasági kapcsolatai (1845-1945)

ismerő, az egyes apátságok gazdaságaiért felelős apátok és a vezető rendi, illetve világi gazdasági tisztségviselők véleménye is. A bencés gazdaságok szoros együttműködését a gazdatisztek alkalmazásának módja is tükrözte. A tiszti állások betöltésénél követendő eljárásról 1892 novemberében FEHÉR Ipoly főapát szabályzatot bocsátott ki. Eszerint a tiszti állások ügyét a Központi Gazdasági Tanács tárgyalta. (A rend e legfelsőbb gazdasági irányító szervének elnöke a főapát, tagjai a főmonostori perjel, a központi jószágkormányzó és a főszámvevő, valamint új alkalmazottak felvételénél szóbeli vagy írásbeli véleménynyilvánítással a közvetlenül érdekelt jószágkormányzó vagy apát voltak.) A szabályzat fontos kitétele volt, hogy a gazdatiszti állásokat „... rendszerint a Rend szolgálatában már alkalmazásban levő és gazdasági akadémiát vagy legalábbis gazdasági középfokú tanintézetet végzett írnokok előléptetése útján töltetik be."

36 E gyakorlattól csak egyes, más nagybirtokokon már hasznos tapasztalatokat szerzett és nagy gyakorlattal rendelkező, felvételre jelentkező kezelőtiszteknél tekintettek el. így lett 1929-től jószágfelügyelő a Tihanyi Apátság uradalmában MÁRKLY István, aki a magyaróvári Gazdasági Akadémia elvégzése után Frigyes főherceg béllyei - ma: Belje, Jugoszlávia - uradalmában, majd Wenckheim-birtokon, illetve a győri püspökség jószágában dolgozott, utóbbi két helyen már intézőként. A bencés rend szolgálatába 1906-ban lépett.

37 Az 1930-as években a rend 54 község határában elterülő birtokai irányítását 25 diplomás agrármérnök és 4 erdőmérnök látta el. Mire a gazdatisztek az írnokságtól kezdve a tiszti fokozatok mindegyikét végigjárták - intéző, ispán, kasznár, számvevő, illetve segéderdőőr, helyettes erdőmérnök, erdőmérnök, főerdőmérnök és erdőfelügyelő -, megfordultak csaknem mind az öt apátság uradalmában, hogy a rend egész gazdálkodásáról képet alkothassanak. Az apátságok járatták számukra a különféle mezőgazdasági szaklapokat - a Tihanyi Apátság például a „Köztelek", „Borászati Lapok", „Magyar Tőzsde" című folyóiratokat - és lehetővé tette szakmai tudásuk elmélyítése érdekében a más nagybirtokokkal való kapcsolattartást is. így 1894-ben a szántódi jószágkormányzó a piarista rend mernyei (Somogy megye) birtokán járt tapasztalatcsere végett, 1922-ben pedig a bábolnai tisztikar Szántódpusztán tett látogatást.

38 A képzett rendi ellenőrzés az 1920-as évek végétől alakult ki, s a rend ezzel megbízott tagjai a magyaróvári Gazdasági Akadémián, a pesti és soproni egyetemeken sajátították el a szükséges gazdasági, kereskedelmi és erdészeti ismereteket.

39 36 BFL FIT 336. sz. Szabályzat a tiszti állásoknál követendő eljárásra. (Életbe léptetett a pannonhalmi főmonostori konventnek 1892. november 24-én tartott ülésében.) Fehér Ipoly főapát, 1892. november 24. Pannonhalma 37 FÜLÖP É.M. (1985.) 110, 120.p. 38 BFL FIT 1894. július 27. Pannonhalma; BFL GL A Tihanyi Apátság Somogy kerületi kormányzói számadása, 1922. 39 MMgMA XI. 19. Nagy Vencel OSB főjószágkormányzó visszaemlékezései