Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

P. HARTYÁNYI BORBÁLA: Növényleletek a battonya-parázstanyai neolitikus lakótelepen

származó növényleletekből egy-egy minta átvizsgálásából szerezzünk adatokat. Végül a fajok szétválasztása az eredeti terv szerint, valamennyi leletnél megtörtént. Ennek eredményeként a 12. számú házból származó, többségében liszt és daraszerű szénné égett anyag között a búza, árpa, szegletes lednek kevés számú magjával együtt a len növény közismerten kisméretű, szabad szemmel alig észrevehető magjai is előkerültek.

11 Ezek jelenleg a borsóhoz hasonlóan ugyancsak első, legkorábbi hírnökei a növény hazai előfordulásának. (Ugyanakkor azt is bizonyítja, mennyire esetleges a kisméretű termések megmaradása, véletlen azok összegyűjtése és későbbi megtartása. Többségük már a rostálás első fázisában megsemmisül.) A 6. számú házból kisebb mennyiségű „fonal" is megmaradt. Mikroszkóppal jól láthatók a rostok szálai, azok egyirányú sodrása. Bővebben ezzel most nem foglalkozunk, meghatározására csak a későbbiekben kerül sor. Mivel ebből az időszakból más hasonló fonalmaradvány még nem került elő a Kárpát-medence területéről, érdeklődéssel várjuk az eredményeket. Annál is inkább, mert az egyik lakóház romjai között szövőszék maradványainak nyomait is megtalálta az ásatás vezetője.

12 A gazdasági növényeken kívül alig volt a leletekben gyomnövény. A 6. számú, a 9. számú, a 12. számú háznál és a 24. számú gödörben összesen 6 helyen volt Polygonum Convolvulus, 2 helyen Chenopodium, l-l helyen Agrostemma és Bromus. Ez valószínűsíti korábbi feltételezéseinket, amelyek szerint a korai korszakokból származó általunk vizsgált növényleletek többségét előzetesen megtisztították, tároló helyükről, esetenként konyhai előkészítésből így maradtak meg. A gabonafélék között a gyomnövények hiánya azonban az érett kalászok összegyűjtésének módjából is adódhatott. Amennyiben a kalászokat a szár felső végén szakították le, vagy vágták el, úgy a kicsépelt szemtermés közé kevés gyom keveredhetett. Az utóbbi évtizedekben számos kutató foglalkozott a régészeti korokból származó növényi maradványok elszenesedésének kérdéseivel. Többségük nem fogadja el a természetes szenesedés elméletét. Valószínűbbnek tartják, hogy ezt természeti katasztrófa, egyéb tűz okozta, vagy elszenesedésük az élelem előkészítése közben, azok "pörkölésekor" történt.

13 11 P. HARTYÁNYI B. 1982. A bronzkori lakótelepen az elmúlt század második felétől - az 1970-es évek végéig több esetben folytattak régészeti feltárást. 1949- ben Patay Pál régész végzett feltárást. Az általa feltárt növényi maradványokból 1968-ban mintát kaptunk vizsgálatra. Ebben 1 db len mag volt. Az 1974-75. évi és az 1977. évi ásatások növényi leleteinek együttes feldolgozásakor lehetőséget kaptunk a teljes anyag átnézésére. Ekkor az 1949-ben feltárt növényi leletek között 11 újabb lenmagot és egy fél toktermését találtuk. 12 G. SZÉNÁSZKY J. 1980. A település V. szelvényében, az alsó szinten a szakáiháti csoport korai időszakából származó lakóház egyikében szövőszék nyomait tárta fel az ásatás vezetője. 13 NOVÁKIGY. 1983. Hazai és külföldi szakirodalom adatai alapján részletesen foglalkozik a régészeti korokból származó növényi maradványok elszenesedésének sokat vitatott kérdéseivel.